Az azonnali.hu és az index után a szintén inkább a baloldalhoz sorolt 24.hu is nagyinterjút készített a Mi Hazánk elnökével. Toroczkai László a most zajló ukrajnai háborúról, a magyar gazdasági folyamatokról és a demográfiai adatokról is kifejtette a véleményét, de szóba került a belpolitika és maga a választás is.
24.hu : Ön eddig még nem ítélte el az orosz agressziót, pedig hetek óta tart a háború. Szándékosan?
Toroczkai László : Készítettem a témáról egy Youtube-videót, ami már több mint félmillió megtekintésnél jár. Ahogy minden háború esetén, itt is megy a dezinformáció, egyfelől orosz részről, de a globalisták oldaláról is. Ezeket rendbe kell tenni, szükség van az igazságra, ezért is mondom, hogy ennek a háborúnak van előzménye. Arról nem beszél senki, hogy 2013-ban hogyan döntötték meg a törvényesen megválasztott ukrán vezetést.
Kórházakat lőnek, civilek halnak meg, rengeteg szörnyűség történik az orosz invázió miatt Ukrajnában, most.
Minden olyan agressziót el tudok ítélni, ami civilek ellen irányul, és minden olyan agressziót elítélek, amikor tankokkal támadnak valakik.
Ez azt is jelenti, hogy Putyint is elítéli, amiért Oroszország lerohanta Ukrajnát?
A háború a legrosszabb megoldás. Azt is elítélem, hogy 2014 óta folyamatosan lőnek civileket például Donbaszban. Ön azt elítéli?
Ön igyekszik épp a Parlamentbe, ezért kértük az interjút, az olvasók önre kíváncsiak. Továbbra is szeretném megtudni, hogy végül is elítéli-e Putyin döntését Ukrajna lerohanásáról, vagy sem.
Mindenféleképp elítélem, hogyha háború van, ha civileket lőnek, azt elítélem. Ez a legrosszabb. Ugyanúgy elítélem, ami Donbaszban történt az elmúlt nyolc évben.
Az említett videójában az ukrán elnököt, Zelenszkijt szélhámosnak ábrázolja, Putyin stratégiáját viszont átgondoltnak és alaposnak tartja, magát a háborút tulajdonképpen pedig ön szerint a Nyugat provokálta ki. Ezek az orosz propaganda fő állításai is a háborúról. Szóval ha úgy vesszük, nyílt orosz propagandát közvetít a több százezres nézettségű videójában magyaroknak.
Én csak az igazságot próbálom feltárni. Egyébként globalista erőknek nevezem azokat, akik kiprovokálták ezt a háborút. Az, hogy 2013-14-ben külföldi beavatkozás volt a Majdan téren történt események közt, tény. Az, hogy a kanadai nagykövetség, az Európai Unió és az Egyesült Államok beavatkozott, tény. Ez a mostani egy kiprovokált véres eseménysor, ami sajnos a második világháború után a legkiterjedtebb európai háborúba torkollt. Ez egy katasztrófa. De nem álságos, hogy nem is beszélünk arról, hogy egy halálos áldozatokkal járó, külföldről is aktív részvétellel zajló puccs megdöntött egy törvényesen megválasztott kormányt Ukrajnában nyolc évvel ezelőtt?
Nem lépünk el az orosz narratívától?
Ez nem orosz propaganda, ezek ténykérdések. Viktor Janukovicsot megválasztották, törvényesen. És megdöntötték. Erőszakkal, vérrel. Rendőröket gyilkolva. De hangsúlyozni szeretném, hogy ebbe a háborúba Magyarország és a magyarok nem keveredhetnek bele. Magyarországon a politikai váltógazdaság felszámolta a honvédelmet, ezért Magyarország védtelen. A drón, ami Zágrábban lezuhant, a legjobb példája, hogy még a légterünket sem tudjuk megvédeni.
Nézzük meg a háborút máshonnan: ön megjárta anno a délszláv háborút, a könyvében ezzel részletesen foglalkozik is. Azt írta anno, hogy „1999 februárjában, amikor hazatértem Koszovóból, kezdtem gerillacsapatokat szervezni, természetesen a legnagyobb titokban, miután egy veterán egy hatástalanított AK47-es típusú gépkarabélyt adott a kezembe. (…) Attól a pillanattól kezdve azonban, hogy megfogtam azt a kalasnyikovot, egy olyan játszmába és dimenzióba kerültem, amiről korábban nem is feltételeztem, hogy létezik.” Aztán 2000 táján mégis úgy látta, hogy „sem a magyar nemzetben, sem a világot irányító hatalmakban nincs meg a kellő akarat ahhoz, hogy Trianont ily módon (fegyveres beavatkozással – a szerk.) orvosolni lehessen”. Kárpátalja esetén most nem gondolja azt, hogy a fegyveres konfliktus alkalmat adhat arra, hogy ami nem történt meg a Délvidék esetében, itt megtörténjen?
Arra nyílhat lehetőség, hogyha orosz és ukrán kérésre, az ENSZ keretein belül rendezik Ukrajna jövőjét, akkor az 1991-es népszavazást érvényesítsék Kárpátalján, ami egy széleskörű önrendelkezést jelentene.
És igen, nem lehet kizárni, hogy egyszer valamikor a jövőben, ha a magyarság és Magyarország megerősödik, akkor ide minél jobban tartozni akarjanak az ott élők, és akkor akár visszatérhet Kárpátalja, szintén egy népszavazás útján.
Putyin akkor ne adja vissza Kárpátalját Magyarországnak?
Nem mondanám így, hogy Putyin adja vissza Kárpátalját.
Kérdezem ezt azért is, mert a gúnyhatár kifejezést ön a mai napig használja.
Egész életemben használni fogom.
És ez mit jelent?
Azt, hogy a trianoni békediktátum a világtörténelem legigazságtalanabb békediktátuma volt. Rettenetes igazságtalanságot követtek el a magyarokkal szemben. Az egy nemzetgyilkossági kísérlet volt a magyarság ellen. Amíg élek, ezeket a határokat én igazságosnak nem tudom elismerni, de tovább megyek, még törvényesnek sem tudom, hiszen fegyverek árnyékában kényszerítették a magyarságra, ez pedig a nemzetközi jogban is bűncselekmény.
Menjünk tovább: a március 15-ei megemlékezésükön masszívan NATO-ellenes beszédek is voltak, ön se kímélte a szövetséget. Tart-e már ott, hogy ki is kellene lépnünk a NATO-ból?
Erről a magyaroknak kellene dönteniük, ahogy az uniós tagságunkról is.
Döntöttek már, mindkettőről. A NATO-ról 1997-ben, épp egy népszavazáson.
Csakhogy amikor ezek a döntések megszülettek, a magyarokat nem tájékoztatták eléggé. Annyit mondtak, hogy majd mindannyian nyitunk Bécsben cukrászdát. Hát nem így lett!
Itt az ideje megkérdezni az embereket az EU- és a NATO-tagságról.
Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy amikor Magyarország konkrét háborús fenyegetettségnek volt kitéve, akkor nem számíthattunk volna a NATO-ra, viszont a NATO rendszeresen belecitál minket olyan fegyveres konfliktusokba, amihez Magyarországnak semmi köze.
Mikor kapott Magyarország fegyveres fenyegetést a közelmúltban?
Traian Basescu 2016-ban fenyegette meg Magyarországot, hogy a Tiszáig vonulnak a román csapatok. De a szlovák Jan Slota is fenyegetett tankokkal korábban. A román fenyegetéssel kapcsolatban a NATO-ra mi nem számíthatnánk, nem védene meg minket.
Ezt most komolyan mondja?
Abszolút. Miért? Románia korábbi államelnöke fenyegette meg Magyarországot, nem?
Ha megtörténne egy ilyen támadás, tegyük fel ezt egy pillanatra, ön szerint a támadó nem találná szembe magát a NATO-csapatokkal?
Nem találná szembe magát. Ha két NATO-tagállam között háború robbanna ki, akkor ki tudja, hogy a NATO melyik oldalon avatkozna be?
Aligha azén, aki elindítja a támadást, nem?
Na, de ki az agresszor? Nagyon nehéz meghatározni, hogy ki kezdte a háborút.
Nem annyira, Ukrajnában is elég egyértelmű, hogy az oroszok.
Nem, ezt Ukrajnában is nehéz meghatározni.
Ez megint az orosz állami média hangja.
Mert ön szerint az oroszok kezdték.
Tehát nem is úgy volt, hogy Putyin rendelte el a „speciális hadműveletet”, azaz a háborút?
Ki rendelte el a Majdani puccsot? Ott öltek először embert, ukrán rendőrt.
Ez teszi jogossá Putyin háborúját ön szerint, amivel behatolt egy másik ország területére?
Nem ez mondtam, ám az éremnek több oldala van. De térjünk vissza a NATO-ra: valós háborús fenyegetettség esetén a NATO nem tudna minket megvédeni, cserébe viszont belerángat más konfliktusokba. És ebben a Fidesz és a balliberális kormány is partner lenne. Ebben is ugyanazt képviseli mindkét oldal, annyi a különbség, hogy a Fidesz folyamatosan az arcunkba hazudik. Akár Fidesz-, akár Márki-Zay-kormány van, belesodródhatunk ebbe a háborúba azzal, ha a NATO beavatkozna a háborúba, pedig Ukrajna nem NATO-tag, nincs kötelezettség, hogy megtámadása esetén katonákat irányítsunk Ukrajnába.
1998-ban ön már indult a választáson, a MIÉP jelöltje volt Szegeden, és 4,22 százalékot ért el. A valasztas.hu-n elérhető életrajzában azt írta, hogy „1997 őszén a lap megszűnéséig az Új Magyarország című napilapnál dolgoztam, majd a Magyar Fórum hetilapban kezdtem írni, és jelenleg is itt publikálok Toroczkay László néven.” Viszont a Parlamentet így is megjárta, anno Tóth Lászlóként. Mire emlékszik onnan?
Parlamenti tudósító voltam a MIÉP-frakció mellett, igaz, csak rövid ideig. Saját kérésem volt Csurka István felé, hogy helyezzenek át, így lettem délvidéki tudósító, és írhattam a cikkeket a délszláv háborúról. Nagyon kiábrándító volt, amit a parlamentben láttam.
Sokkoló volt, amikor Torgyán Józsefet és Horn Gyulát láttam együtt falatozni vidáman a parlamenti büfében, miután verbálisan lemészárolták egymást a plenáris ülésteremben. Ott szembesültem azzal, hogy átvernek minket, és csak színjátékot játszanak.
Gond, ha beszélőviszonyban van egymással kormány és ellenzék?
Én udvarias ember vagyok, de az nem fér bele, hogy akivel ennyire máshogy látjuk a világot, és egymásnak megyünk az ülésteremben, azzal utána együtt is falatozzunk. A parlamentben lehet vitázni, sőt lehet közösen is szavazni egy ügy mentén egy másik párttal. Ez belefér. Az viszont már nem, hogy aztán a háttérben barátok vagyunk, együtt falatozzunk, egy asztalnál. De ha már itt tartunk, hadd mondjam el, hogy én egy kényszerpártelnök vagyok.
Miért?
2010 előtt, amikor Vona Gáborral leültünk beszélni egymással, én mindent elkövettem, hogy ne kerüljek be a parlamentbe. Így ült be a helyemre, a hatvannégy vármegyés helyre a magyar parlament eddigi legrendhagyóbb képviselője, Zagyva György Gyula. Én már többször félreálltam eddig, sőt 2012-ben azért költöztem ki az ásotthalmi tanyára, mert szerettem volna a közélettől visszavonulni. Arról nem tehetek, hogy pont az én tanyámba tört be az első migránscsoport. Emiatt kerültem vissza előbb a polgármesteri székbe, aztán a nagypolitikába. A történet 2018-től már ismert: a Jobbik szétszakadt, az én pártelnökségemet szabálytalanul megakadályozták, így találtam magam a Mi Hazánk élén.
Kiábrándult a politikából, de mégis benne van. Kiábrándult a parlamentből, most mégis odaigyekszik.
A pártpolitikából én 1999 tájékán ábrándultam ki, és még most is egy kiábrándultsági helyzetben vagyok. De az a sok száz magyar ember, aki eljött 2018-ban az ásotthalmi pusztára, úgy döntött, hogy próbáljunk meg alulról felépíteni egy olyan mozgalmat, ami nem úgy fog működni, mint a többi párt. Ezért csinálom.
Ugorjunk vissza 1998-ba! Van a könyvében egy jelenet, amikor Horn Gyulával találkozik a parlamenti vécében.
Ez egy több száz oldalas könyv, ez csak egy pár mondatos rész.
De erős jelenet. Tehát ott állnak, Horn Gyula és ön. És önnek ez jut az eszébe: „arra gondoltam, hogy bele is fojthatnám valamelyik vécékagylóba, a fél ország hálás lenne”. Hogy viszonyul ma ezekhez a szavaihoz?
Most is leírnám. Ez egy retorikai, írói fordulat. Miért? A fél ország nem lett volna hálás, ha nincs Horn Gyula? És ez még nem azt jelenti, hogy a piszoárba belefojtottam volna, mert ha meg akartam volna ölni őt, akkor megteszem. De nem tettem. Én csak azt írtam le a könyvben, hogy mennyire furcsa volt ez a jelenet. Tisztában voltam azzal, hogy Magyarországnak milyen károkat okoz Horn Gyula.
Ma sem gondolja ezt soknak? Parlamenti esélyekkel rendelkező pártelnökként nem érzi azt, hogy az emberélettel nem dobálózunk, nem játszadozunk el azzal a gondolattal, hogy megölünk valakit, egy korábbi miniszterelnököt, mert az milyen jó lenne?
Tömeggyilkosokat és háborús bűnösöket jókedvűen fel szokott akasztani minden kormány.
Gondoljunk Horn életpályáról bármit, 1994-ben csak miniszterelnöknek választották Magyarországon.
És pufajkás volt ’56-ban.
Ez feljogosít vele kapcsolatban erőszakosságra?
Ez egy írói fordulat volt, de akkor, 20-21 éves koromban tényleg ez a gondolat fogalmazódott meg bennem. Természetesen nem tettem meg. Csak végiggondoltam, hogy itt állok egy olyan ember mellett, akinek a halálát kívánja fél Magyarország, és akit nem számoltattak el az ’56-os tetteiért.
Nem Horn volt az egyetlen korábbi magyar kormányfő, akinek a likvidálását felvetette. 2011-ben a Magyar Szigeten azt mondta: „Én is nagyon sokszor mondtam, hogy agyonlőném Gyurcsány Ferencet”, illetve „szívességet tettünk volna a magyarságnak, ha tizenéves korában, a KISZ-táborban lőttük volna agyon”.
Annak idején arról beszéltem, hogy a sörsátorban sokszor elhangzott már az emberek szájából, hogy agyonlőnék Gyurcsányt vagy Orbánt. Én pedig arra utaltam, hogy Magyarország jobban jár, ha nincs Gyurcsány.
Ha agyonlövik Gyurcsányt fiatalon.
Mert akkor nincs 2006, akkor embereknek nem lövik ki a szemét, nem kell öngyilkosságot elkövetnie valaki olyannak, akit megnyomorítottak Gyurcsány Ferenc pribékjei.
Azért hoztam ezeket az eseteket fel, mert ön most a parlamentbe készül. Itt viszont olyan kijelentéseket tett, amikben az életellenes cselekedeteket bizonyos esetekben üdvös „alternatívának” tartaná, hogy bizonyos „problémákat” megoldjanak így. És ezzel ma sincs gondja, ha jól értem. Mondja, átléphetőnek tartja-e a törvényeket, akár erőszakkal, ha ez ön szerint jó célt szolgál?
Nem, mert soha nem léptem át. Radikális vagyok, de nem erőszakos. És nem vagyok törvénysértő. Polgármesterként kilenc éve a törvény őre vagyok. Ez a munka bizonyítja, hogy a törvényeket nemcsak betartom, de be is tartatom.
Jobboldali politikust akart már likvidálni, vagy csak balosokat?
Tisztázzunk valamit: nem szeretnék és nem szerettem volna politikusokat likvidálni. Beszéltem adott helyzetekről, és ott annyit mondtam, hogy jobb lett volna, hogyha ezek a politikusok nem léteznek. De válaszolok a kérdésére. A Fidesz nélkül ma Magyarországnak sokkal jobb lenne a helyzete.
Akkor Orbán Viktorral kapcsolatban is volt olyan gondolata, hogy ha őt lelőtte volna korábban, mondjuk fiatalon, akkor most mindenkinek sokkal jobb lenne?
Nem mondtam ilyet Orbán Viktorról. De annyi különbség van, hogy Orbán Viktor az elmúlt 12 évben – bár egy totálisan antidemokratikus rendszert épített ki – mégsem lövetett a magyarokra. Nem lőtte ki emberek szemét.
Egyébként Orbán vagy Márki-Zay? Melyik lenne a rosszabb opció a következő kormányfőnek a Mi Hazánk szempontjából?
Ha a személyes érdekeimet nézném, akkor Orbán Viktor a rosszabb. A Mi Hazánk azonnal kétszámjegyű népszerűséggel rendelkezne, ha Márki-Zay Péter kerülne kormányra. Akkor gyorsan mi lennénk a legerősebb ellenzéki párt. Nekem mint pártelnöknek, ez a verzió jobb lenne. Ráadásul fundamentális kérdésekben nincs, nem lenne különbség egy balliberális és egy Fidesz-kormány közt. Szinte mindegy melyik jönne.
Egyik kutya másik eb?
Így igaz. És mi azért kaptunk mindkét oldaltól rendesen. A Fideszből fenyegetnek minket, vidéken pedig nem jutunk plakáthelyhez, ott el akarnak minket taposni, a terjesztő például nagyon „érdekes módon” most mondta vissza a korábban lekötött szerződést a kampányanyagainkra. A baloldal pedig azzal ártott a legtöbbet, hogy folyamatosan fideszbérenceznek minket. Ez a bélyeg sajnos ránk került, pedig egy szó sem igaz belőle.
Találkozott már Orbánnal?
Egyszer. Amikor a Jobbik kettészakadt 2018-ban, még közvetlenül a zászlóbontás előtt a Kossuth Rádióban futottunk össze, pont utánam következett. Odajött, és kezet fogtunk. Kérdezte, hogy holnap lesz-e zászlóbontás? Mondtam, hogy igen. Ennyi történt.
Képben volt a kormányfő.
Igen, tájékozott volt. Sem előtte, sem utána nem találkoztam vele.
Ha beszélhetne Orbánnal egyet hosszabban, mit akarna megtudni tőle?
Hú, sok mindent. Azt például, hogy mennyire gondolta komolyan 2015 nyarán, amikor eldöntötte, hogy megépítsék a kerítést. Mert én rengetegszer jártam a kormánymegbízott nyakára a kerítésépítés ötletével, de folyton elutasítottak. Orbán, aki a Liberális Internacionálé alelnöke volt, vajon rádöbbent arra, hogy a tömeges migráció tönkreteszi Európát és ezért akarja megvédeni Magyarországot? Vagy – és szerintem csak erről van szó – kampánytémát látott ebben? Hisz akkorra már kényelmetlenné vált számukra Mészáros Lőrinc.
Orbán nagyformátumú politikus?
Orbán Viktor, a képességei alapján, államférfi. Márki-Zay Péter teljesen alkalmatlan. Fekete-Győr András teljesen alkalmatlan. Jakab Péter teljesen alkalmatlan. Orbán Viktor viszont alkalmas, hogy államférfi legyen, és alkalmas arra, hogy miniszterelnök legyen. Kár, hogy a hatalmát rosszra használja. Pedig több kommunikációs fordulata volt Orbánnak, ami szimpatikus volt nekem. Akár a migráció, akár a családpolitika terén.
Van önök közt legalább egy párhuzam. Orbán saját háza mellé építették a felcsúti stadiont, temérdek közpénzből. Önnek szintén az ásotthalmi tanyája mellett van egy történelmi emlékpark a második világháborús délvidéki mészárlásról, amit anno a Jobbik pártalapítványán keresztül finanszíroztak meg – úgyszintén közpénzből. Ez nem ugyanaz kicsiben, mint amit Orbán csinált?
Óriási különbség van. Én a nemzettudat ápolása érdekében tettem ezt, ráadásul az első forintokat saját zsebből álltam. Ön szerint a Délvidék magyar történelmét bemutatni nem fontos? Nem erre kell épp közpénzt költeni?
Lehet érvelni a sportra költött közpénz mellett is, de nem is erről van szó.
Ennek az emlékparknak a költségeit ne hasonlítsuk össze azzal, amit a futballba költöttek az elmúlt időszakban. A sport a nemzettudatot valóban erősítheti, csak itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a miniszterelnöknek a kedvenc sportága a futball, és tény, hogy a magyar futball nincs a világ élvonalában. És nem is lett, annak ellenére, hogy irgalmatlan pénzeket toltak bele. Ehelyett mit látunk? Hogy afrikai meg nem tudom, honnan összeszedett idegenlégiósokból állnak az NB I-es csapatok, a kapuson kívül nincs már lassan bennük magyar játékos. Szerintem limitálni kellene a külföldi játékosok számát, illetve olyan sportágakra kellene költeni, amelyekre méltán büszkék lehetünk: kajak-kenu, vívás, vízilabda és a többi. Ezekbe kellene állami forrásokat rakni, nem szinte mindent a fociba.
De nem ugyanaz a minta? Hogy pont a saját háza mellé, közpénzből létesít valamit?
Először állítottam azon a helyen, a határ mellett szobrot, és akkor még nem laktam ott. Nekem gyermekkori célom volt, hogy az akár negyvenezer lemészárolt délvidéki magyar áldozat emlékére emlékművet állítsunk a határ közelében.
Ebben az emlékparkban kizárólag magyar áldozatokról van szó. A magyar katonák délvidéki vérengzése 1942-ben, több ezer áldozattal egyáltalán nem jelenik meg. Nem szükséges ennek a megmutatása, az előzményé? Miért elég csak az áldozatszerep?
Óriási különbség van aközött, ami a jugoszláv partizánok 1944-45-ben elkövettek ártatlan magyarok ellen és a hideg napok közt. A magyar állam ítéleteket hozott a hideg napok elkövetőivel szemben. Míg később a jugoszláv és a szerb állam tagadta az elkövetett tömeggyilkosságot, ez óriási különbség. Nem akarom a magyar egységeket felmenteni, a razzia átcsapott gyilkolászásba, ami ellen a Horthy-rendszer fellépett.
Térjünk vissza a jelenbe. Az előbb említette a fideszbérencség bélyegét: okozott ez kárt a pártnak?
Hogyne. Ezt még a Jobbik kezdte el, az ő narratívájuk volt, hogy aki nem fog össze Gyurcsánnyal, az Fidesz-bérenc. És ezt átvette aztán a teljes balliberális média. De van egy másik óriási korlátunk: hogy egy magát szavakban nemzetinek valló kormánnyal szemben egy valóban nemzeti pártnak nehéz definiálnia magát. Főleg úgy, hogy a Fidesz választási fogásként ellopja a programelemeinket. A gyermekvédelmi törvény például szóról szóra a Dúró Dóra által beadott javaslat, amit korábban lesöpört a Fidesz a parlamentben. Mondok mást: a programunknak lényeges eleme a magyar mezőgazdaság, és konkrétan az élelmiszeripar visszaépítése, erre Orbán Viktor néhány napja bejelentett egy hasonlót.
A Fidesz állandóan figyeli, hogy a Mi Hazánk mit jelent be, mi van a programunkban, és abból csemegézve állítja össze a saját programját. Ez nekünk óriási hátrány. Pedig higgye el, szívesen átadnám a Virradat nevű programunkat, és nekem nem kéne akkor politikával foglalkoznom. De pontosan tudom, hogy a Fidesz ezt nem fogja megvalósítani, mert az oligarcháinak ezzel rosszat tenne.
Na de mit csinálna akkor, ha nem politikával foglalkozna? Hiszen szeret szerepelni, színpadra lépni, szónokolni, nyilatkozni, szervezetet építeni. Elemében van ilyenkor, a vak is látja.
Nem ez a hobbim, bármilyen meglepő. Ez akkor is így van, ha a videóimat eddig 26 milliószor nézték meg. Eszem ágában nem volt youtuberré válni, csak azért csinálom, mert törölt a Facebook. Gyakorlatilag három ember munkáját végeztem az elmúlt években: főállású polgármester vagyok, közben pártelnök, emellett szerkesztő-riporter. Utóbbi amúgy az eredeti szakmám lenne, de máshogy alakult az életem. Egyébként 2012-ben gazdálkodni szerettem volna, ezért kezdtem Hódmezővásárhelyen a mezőgazdálkodási karra járni. Az egyetemet azért hagytam ott, mert polgármester lettem. Most valószínűleg nagyon boldog ember lennék a tanyán enélkül, civil emberként élném az életem, és mezőgazdasággal foglalkoznék, vagy szolgáltatással. Csak hát a világtörténelem bekopogtatott hozzám migránsok képében.
A baloldali elhajlással aligha vádolható Budaházy György mondta azt pár éve egy Mi hazánk-fórumon, hogy…
Szegény Gyuri!
…a Fidesz segíti a Mi Hazánkat, amelynek létrejötte jó forgatókönyv a kormánynak.
Budaházy György nem alapítója a Mi Hazánknak, nem is tagja. Az, hogy ő kívülállóként megfogalmaz egy véleményt, az ugyanannyit ér, mint bárki másnak a véleménye. Joga van hozzá. Felmerült bennünk, hogy bepereljük Márki-Zay Pétert, amikor a Mi Hazánkat zsebnácinak nevezte, de azt mondtam, hogy ez belefér a szólásszabadságba, attól függetlenül, hogy nem igaz. Egyébként anno megkértem Budaházy Gyurit, hogy ezt beszéljük meg, mert valamit nagyon rosszul lát, de akkor azt mondta, hogy neki ez a véleménye, és kész. Az viszont tragédia, hogy Budaházy György az elmúlt 12 évben elhitte, hogy a Fidesz egy nemzeti kormány. Most épp az ő ítélethozataláról jöttem ide, ami teljesen felkavart. Amit a Fidesz-rezsim tett vele, az felháborító, nem tudok mást mondani, ilyen még a Gyurcsány-kormány alatt sem történt. 2016-ban 13 év fegyházra ítélték. Márpedig akkor minden létező eljárást megsértett a bíró, majd új eljárás indítottak, és az új eljárás során egy súlyosabb ítéletet hoztak: 17 év.
Terrorizmussal vádolták Budaházyt és társait.
Néhány lábtörlő felgyújtása, meg a nyolc napon belül gyógyuló Csintalan Sándor sapkaleverése: erről beszélünk.
Sapkaleverés? Csintalant csak megverték, nem? Apróság?
Nem az, de az 17 év fegyházat ér?
A mostani, nem jogerős ítélet szerint Molotov-koktél, robbantás, lövés, politikusok likvidálásának kísérlete – ilyeneket csináltak Budaházyék a nyomozati anyagok szerint.
Ebben az országban, ahol etnikai alapon cigánybűnözők, akik terrorizálnak egy települést, meggyilkolnak embereket, de lehet ez nem cigány is, lehet magyar bűnöző is, aki meggyilkol valakit, az sokkal enyhébb büntetést kap. A politikusbűnözőkről nem beszélve. Mengyi Rolandot lényegében szanatóriumba küldték, a kecskeméti parkettás börtönbe, és valószínűleg ez vár majd Völner Pálra is. Ezzel szemben, és nemcsak Budaházyról van szó, hanem egy tucatnyi emberről, évtizedekre akarják őket most börtönbe zárni a legbrutálisabb gyilkosok közé. Budaházyt én harminc éve biztosan ismerem.
Együtt alapították a Hunnia Mozgalmat, amely a Magyarok Nyilainak elődje volt a bíróság szerint.
Ami nem terrorszervezet. A Magyarok Nyilai Felszabadítási Hadsereget vádolják ezzel, szerintem az sem terrorizmus, ami a vádiratban van. De a Hunnia nem erről szólt.
Sosem volt szó politikusok likvidálásáról?
Nem. Arról volt szó, hogy egy párhuzamos Magyarországot építünk, kvázi árnyékkormányt. Ilyet egyébként ellenzéki pártok is szoktak csinálni. Erről volt szó. És még milliós perköltséget is rávertek az elítéltekre, ami a bíróság hibájából keletkezett, amiért meg kellett ismételni az eljárást. Ez az ítélet mutatja, hogy Budaházy nagyot tévedett, amikor a Fidesz és a Mi Hazánk viszonyát próbálta elemezni.
És mit gondol Volner Jánosról, aki beült a Mi Hazánk képviselőcsoportjába, aztán 2019-ben kilépett, hogy azt az erős látszatot keltse, hogy a kormánypárt alá dolgozik véleményével, beadványaival? Őt elcsábította a Fidesz?
Úgy tűnik. Volner Jánosnak azért nyilvánvalóvá vált, hogy ez egy teljesítmény- és érdemelvű párt. Úgy lehet előrejutni, hogy ki mit tesz le az asztalra, és itt neki sem voltak előjogai, ahogy másnak sem.
Azaz Volner nem dolgozott eleget?
Nálunk alázatosan végig kell menni azon a bizonyos ranglétrán, mindenkinek. Ő nem szólhatott bele a politikai irányvonalba, ezért ő nyilván valamilyen háttértárgyalásokat folytathatott, mert úgy látta, hogy neki ez jobb lesz. Én már hónapokkal ezelőtt állítottam, hogy nagyon meg lennék lepve, ha a Volner Párt országos listát állítana. Nem is tették. Eléggé úgy tűnik, hogy a Fidesz kottájából játszik János.
Volner 2019-ben arról beszélt az Indexnek, hogy a Mi Hazánk 2019-es EP-kampányába egyszer csak nagyon sok pénz volt, és bár ő kérdezte, honnan jött a pénz, senki nem mondta meg neki. Azt meg már mi írtuk meg, hogy 2019-ben az alig egyéves Mi Hazánk anyagi hátterét az ország legnagyobb politikai adományozója, egy Zámbori Zsolt nevű férfi alapozta meg, egy 9 milliós összeggel. Bár találtunk a nyilvános adatbázisok alapján több ilyen nevű férfit, a Mi Hazánk-donort nem leltük. Ki ez a titokzatos ember? Létezik?
Természetesen létezik, de én nem beszéltem vele. Nekem ez nem dolgom, nem is szabad megkeresnem az adományozókat, hogy megkérdezzem, hogy ő amúgy miért ajánl fel a pártnak egy ekkora támogatást. Óriási probléma lenne, ha ők az ismerőseim lennének, esetleg a lekötelezettjeim.
Mivel foglalkozik Zámbori Zsolt?
Nem ismerem őt.
Van egy ember, aki adományozott 9 millió forintot a pártjának, és ön az se tudja, ki ez az ember? Azt se, hogy miből él?
Én azt tudom, hogy van olyan a Mi Hazánk mozgalomban, aki ismeri őt. És azt is tudom, hogy nem szeretne a nyilvánosság elé lépni.
Hol él Zámbori?
Annyit tudok, hogy a Dunántúlon. És azt is tudom, hogy tisztességes magyar ember, ugyanúgy, mint Szabó György, a másik nagy adományozó, bár nem emlékszem, hogy ő pontosan mennyivel támogatta a pártot.
Majdnem 5 millióval.
Róla konkrétan tudom, hogy ki. Vidéki vállalkozó.
Az adományok mellett tagdíjból pedig 2019-ben hirtelen bezsákoltak 40 milliót.
Erről alapvetően a gazdasági igazgatót és a pártigazgatót kell kérdezni. Anno az volt a kérésünk, hogy előre, akár nagyon hosszú távra fizesse be mindenki a tagdíjat. Nekünk akkor kellett nagyon a pénz.
A 40 millió tagdíj egy év múlva, 2020-ban már 2 millió sem volt. Abban az évben nem volt kampány, nem kellett tízmilliókat költeni erre-arra.
Azért történt ekkora visszaesés, mert előre befizették sokan a tagdíjakat.
Évekre előre?
Így van. Akinek volt 500 ezer forintja, odaadta előre.
Nem arról volt szó, hogy táskában jött pénz, amit le kellett papírozni?
Nem, dehogy.
Van egy olyan forgatókönyv, hogy a Mi Hazánk lesz a mérleg nyelve a parlamentben. Ez jó lenne önöknek? Vagy inkább a tiszta ellenzéki szerepet választanák?
Ha a párt önző érdekeit nézném, akkor jobb, ha nem vagyunk mérlegszerepben. De tudom, hogyha a következő kormány nem valósítja meg a Virradat-programot, vagy ahhoz hasonló gazdasági intézkedéseket nem hoz, akkor pár év múlva államcsőd lesz.
Nekem jobb lenne, ha a Mi Hazánk az árnyékban maradva kibekkelné ezt az államcsődöt, és utána nyernénk meg a választást.
Tehát, ha a haza ügyét nézem, akkor a mérleg szerepe jobb. Van három ügy, amiben azonnal lépni kell, és ha a Fideszt nem kényszerítik rá erővel, akkor semmi jót nem tesz.
Konstruktív hozzáállást inkább a kormánypárttól feltételez?
Azért fogalmaztam így, mert a Fidesznek nagyobb esélye van megnyerni a választást. Az mondjuk igaz a balliberális oldalra is, hogy tőlük sem remélek semmi jót. Márki-Zay Péterrel mi ketten nagyon nem szeretjük egymást. Amikor polgármester lett, kezdeményeztem vele egy találkozót, még amikor a Jobbik alelnöke voltam, elhívtam őt Ásotthalomra, hiszen közel vagyunk egymáshoz ott Csongrádban, de ő inkább Szegedre ment, Botka Lászlóhoz. Nagyváros Szeged, persze, de világos volt már akkor is, hogy Márki-Zay nem velünk, a nemzeti húrokat pengető nemzeti oldallal, hanem a balliberálisokkal van. Szóval nekünk tulajdonképp mindegy, hogy fideszes vagy balliberális kormány van, mert mi csak egyetlen módon tudunk bármit átvinni. Ha kormányzunk, vagy ha a mérleg szerepében vagyunk.
Mi lenne az a három ügy, ami nem tűr halasztást?
Budaházy Györgyék miatt amnesztiatörvényt nyújtunk be, ami a 2006 és 2010 közti politikával összefüggő ügyeknél közkegyelmet irányoz elő. Nincsenek illúzióink, ezt csak kényszerítéssel tudjuk megoldani. Aztán ott a kötelező Covid-oltások elutasítása, a harmadik pedig az alkotmányozó nemzetgyűlés megindítása, nekünk ugyanis nem elfogadható a Szájer-alkotmány. Ebben egyébként a balliberális oldallal tudnánk konstruktívabban együttműködni.
A balliberálisokkal csak abban kéne megegyeznünk, melyek legyenek az alkotmányozó nemzetgyűlés feltételei.
Hogy kik vehetnek abban részt, milyen szakértői, társadalmi csoportok. Én olyan alkotmányozást szeretnék, amit nem a pártok végeznek el. A világ legszebb Parlamentjét, a mi Országházunkat úgy építették meg, hogy van benne két ülésterem. Ott kell ülésezni az alkotmányozó nemzetgyűlésnek, de ebben nem szabad a pártoknak részt venniük.
Alkotmánymódosításban vagy egy új alkotmány megalkotásában tudna partner lenni a baloldal számára?
Tudom, hogy ez nem hangzik jól, de az alkotmányozás elindításában igen. És abban is, hogy ne a pártok vegyenek abban részt, hanem a társadalom. Egy dologhoz ragaszkodnánk: hogy a történelmi alkotmányunkra épüljön az új alkotmány.
Paks2-t megépítené?
Jelenlegi állás szerint igen. Az energiafüggetlenségre kell törekedni. Nemrég Boris Johnson jelentette be, hogy rettenetesen fog fájni az orosz nyersanyagról való lekapcsolódás Európának, és újra az atomenergia felé kell tekinteni, ezért is kell a Paks2.
Oroszokkal kell megépíteni?
Velük kezdődött meg, nekik kellene befejezni, de hogy azt a szerződést azonnal felül kell vizsgálni, és nem szabad titkosítani, azt korábban is világossá tettem. Ugyanakkor nem tudni meddig tart ez a háború. Ha egy államcsőd után összeroppan Oroszország, az oroszok nem is fogják tudni megépíteni. Akkor másnak kell.
Azt mondta, megszavaztatná az uniós tagságot is. Itt mire buzdítana? Maradásra vagy kilépésre?
Erről nincs még az elnökségnek döntése.
Önnek mi a véleménye?
Meg kell próbálni belülről megváltoztatni az uniót. Az európai nemzetállamok gazdasági együttműködésére nagy szükség van, de ahogy jelenleg az EU működik, arra nincs szükségünk. Az a nemzetgazdaság ellen hat, az unió népei ellen hat. Ha ezt nem tudjuk megváltoztatni, akkor inkább szavaznék az európai unión kívüli életre.
A végére maradt, de fontos: van náculás a Mi Hazánkban?
Nem vagyunk náci párt.
Lantos János és Ábrahám Barnabás az önök jelöltje. Mindketten részt vettek egy olyan 2017-es tüntetésen, ahol a szervezők azt kezdték skandálni: „Ébredj, nemzet, tombolj, vihar!”, ez ugye egy Goebbels-találmány. De Ábrahám szerint Rudolf Hess, Hitler helyettese nagy kaliberű politikus volt. Hogy él együtt ezekkel a náciszimpátiákkal a Mi Hazánk?
Két ok miatt nem kell nekem szabadkozni. Ezek régi mondatok, Lantosé 2011-es…
Nem, ez egy 2017-es esemény volt, ahol még menekülttáborok felgyújtásával is fenyegetőztek. Ábrahám náciméltatása pedig 2019-es.
A Mi Hazánk politikusaként olyan kijelentéseket nem tettek, amiért nekem szabadkoznom kellene, számomra ez a fontos. Magyarországon olyan a politikai kultúra, hogy bocsánatos bűn, hogyha valaki a kommunista rendszer utolsó működtetője, de mondok mást. Ma mindenki elfogadja, hogy az ukrán fegyveres erők tele vannak olyanokkal, akik nemrég még kőkemény náci szimbólumokat viseltek.
Most másra mutogat.
Önökre mutogatok. Az újságírókra, hogy nem róják fel ezt az ukránoknak. Nekem persze felróják.
Mert önnel készítünk interjút, és öntől tudom megkérdezni, hogy mit tesz a Mi Hazánkban lévő náciszimpatizánsokkal.
Ha azt mondjuk, hogy Ukrajnában mindenki demokratikus értékekért harcol, ezt el kell fogadnunk Lantos és Ábrahám esetében is.
Erős párhuzam.
Leültem velük, beszéltünk erről, ennyit tudok mondani. Mi nem vagyunk náci párt, nem is szeretnénk az lenni.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
