Nem sok visszhangot kapott az a 444-en közzétett interjú, amelyben jelentős hazai közvéleménykutató cégek igazgatóit kérdezték arról, hogy miért mértek (de főként miért publikáltak) olyan adatokat, amelyekből minden idők legszorosabb magyar választási eredményére lehetett számítani szemben azzal a valósággal, hogy a 2022-es voksolás után minden eddiginél nagyobb arányú kétharmad lett a vége.
Milyen meglepő: a balos közvélemény-kutatások tudatosan manipulálták az embereket a választás előtt
Az interjúból kiderül, hogy a kampány végére MZP népszerűsége Gyurcsányéhoz süllyedt le, de a baloldali kampányközpont ezt egészen egyszerűen nem volt hajlandó figyelembe venni. Helyben persze akadt néhány józanabb gondolkodású jelölt, aki nem kért MZP körzetlátogatásából, vagy legalábbis nem számított arra, hogy az utolsó napokban csodafegyverként az majd megfordítja a hadiszerencsét.
Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat
– tette hozzá Róna Dániel (21 Kutatóközpont) azt, amit évek, ciklusok óta sejthetünk, de elemzőtől nem nagyon hallhattunk hasonló kijelentést.
Érdekes kijelentéseket tett továbbá Hahn Endre (Medián), aki szintén bevallotta, hogy az ellenzéki tér nyomása miatt, sokszor öncenzúrát alkalmazott, és az alapvetően jó méréseit máshogy tálalta a megrendelők felé.
Az igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek – mondta.
Nem jött be
2022. április 3-át joggal nevezhetjük a közvéleménykutatók fekete napjának, az alábbiakban a választások előtt közzétett utolsó mérés „érdekességei”.
-A nyolc intézetből a legnagyobb Fidesz-előnyt 10%-ra tették a balliberális ellenzék fölé (Társadalomkutató), de még ez is 10%-kal maradt el az eredménytől. Tehát a legpontosabb intézet is csak feleakkora kormánypárti előnyt érzékelt/ tett közzé mint a valóság.
-A nyolc intézetből a legpesszimistább is 40%-ra mérte az összbaloldalt, a végül megszerzett 34-hez képest.
-A Publicus napokkal a választás előtt a 34% helyett 47%-ot közölt a baloldalit támogató pártválasztók arányára. Ezzel körülbelül 750.000 ellenzékiről hitték/hitették azt hogy van, pedig nincs.
-A nyolc intézetből egyetlen egy számolt azzal a lehetőséggel, hogy a Mi Hazánk bejut az országgyűlésbe.
-A Publicus döntetlent (47-47) mért, ezzel szemben a különbség 20%-os lett a listán leadott szavazatok alapján.
Nyolc különböző intézet, nyolc különböző eredménnyel. Abban viszont egyezés látható, hogy mindegyik cég nagyságrendekkel lőtt mellé, vagy legalábbis nagyságrendekkel közölt más várható adatot a végeredménynél. A kettő között van különbség azt viszont nagyon nehéz megállapítani, hogy tévedésből, vagy szándékos félrevezetésből publikálnak rossz számokat. Akkor persze könnyű, ha a kutató-elemző önként bevallja, hogy kozmetikázott az eredménynél. A 444-es interjúban pontosan ezt tették.
Itt fontos megjegyezni, hogy jónéhány országban, például
a most választás előtt álló Olaszországban törvény tiltja, hogy 15 nappal a voksolás előtt bármilyen adatot nyilvánosságra lehessen hozni.
Talán ennek is megvan az oka.
Ha bemegy, akkor gól
A legrosszabb teljesítményt (az interjúban egyébként nem szereplő) Publicus intézet mutatta. Pulai Andrásékat MSZP közeliként szokták számon tartani a szakmabeliek, ami némileg magyarázatot adhat a szocialista csúcspolitikusok valóságérzékelésére, a párt erejének belső feltérképezésére.
A vallomás szerint 12 millió forint kenőpénzt vett át egy kávézóban Horváth Csaba
A Publicus 2022. 03. 23-án, tehát néhány nappal a szavazás előtt közzétett felmérésben a legtanulságosabb a hozzá mellékelt szöveg, amiben arra hivatkoznak, hogy a háború állandósulása a baloldalt erősíti.
Íme a formabontó, szakmai leírás:
„Az ukrajnai orosz invázió hatására elbizonytalanodás volt megfigyelhető mindkét politikai oldal támogatói között, azonban az markánsabb volt az ellenzéki szavazók körében – azt tükrözik az invázió első hetében mért adatok. Az orosz agresszió második hetében mért adatok érdemi visszakorrigálást mutatnak. A korábban bizonytalanná vált ellenzéki szavazók visszatalálnak az Egységben Magyarországért szövetséghez, míg a kormánypártok táborát megosztja a Fidesz-KDNP agresszióhoz való viszonyulása, és ez lassú eróziót okoz körükben” – írja a Publicus 2022 márciusában.
Itt pedig a teljes népesség a Publicus szerint ugyanebben az időszakban:
Mi lesz a következmény?
Ilyen súlyos szakmai hibák után akár Pulai Andrást, akár a többi kutatót komoly presztízsveszteség és hátrány éri. Piacot és hitelt vesztenek, a pártalapítványok megrendelései elmaradnak és a tévéstúdiókban már nem tudnak megjelenni szakértőként. A szakma teljes csődje. Fantomként eltűnnek ezek a cégek és tisztítótűzként felemelkednek újak, új módszerekkel, új arcokkal – gondolhatnánk észszerűen. De nem. Semmi ilyenről nincs szó. Sőt. Ugyanazzal a bölcsességgel szakértenek tovább mintha semmi a világon nem történt volna.
A Balatonőszödön elmondott Gyurcsány-féle beszédnek annyi következménye lett, hogy a baloldal azóta sem tudott kormányra kerülni, ugyanakkor maga Gyurcsány Ferenc az egyik legerősebb ellenzéki pártot vezeti és minden ügye ellenére, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének tizenhatodik évfordulóján nem börtönben, hanem a parlamentben ül.
A pártpreferenciákról önbevallásuk alapján hamisan tájékoztató szakemberek pontosan ugyanúgy alapítványi értekezleteken, konferenciákon, irodaházakban, workshopokon, stábértekezleteken, szakmai műhelyeken, stúdiókban és egyetemi katedrákon osztják az észt, mint annak előtte. Következmény nem merül fel, de az rajtunk áll, hogy mennyi hitelt adunk a soron következő „most vasárnap lennének a választások” típusú mélyelemzésnek.
(fotó:MTI)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
