Miközben e sorokat gépelem, éppen a Hír TV Napi Aktuális c. műsora megy a televízióban, ahol a műsorvezető Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt kérdezi. A téma pedig a kormány egyik újabb intézkedéscsomagja arra vonatkozólag, hogy elérjük a teljes foglalkoztatottságot. Természetesen ez becsülendő. Legalábbis szépen hangzik.
De a Hír TV stúdiójában hogy így fogalmazzak, finoman szólva sem bontják ki az igazság minden részletét, így az összkép, melyet a nézők nyerhetnek, végsősoron mégiscsak fals.
Évek óta jellemző a kormányra, hogy kizárólag a foglalkoztatottsági adatokat teszi meg egyedüli mérceként, hogy milyen állapotban van a magyar munkaerőpiac, hogyan érezhetik magukat a munkavállalók. Kétségtelenül azon állításuk igaz, hogy rosszabb volt, mikor 2010 környékén alacsonyabb volt a foglalkoztatottsági ráta. De arról sem most, sem korábban nem esett szó, hogy milyen bérekért dolgoznak például a multik által kínált munkahelyeken, milyen érdekképviseleti lehetőségük van (nagyon semmilyen).
A kormány mindenesetre állítja, a foglalkoztatottsági ráta mintegy 4,7 millió fő, ami jól hangzik, ám azért némileg árnyalja a képet, hogy akadnak kisebbfajta trükközések, amelyet egy példával szemléltetnénk. Adott egy cégnél egy titkárnő, elmegy gyermekét megszülni, de valakit fel kell venni a helyére, hogy betöltse addig azt a munkakört. Mivel a GYED-en lévő hölgyet is aktív dolgozóként jegyzik (ez önmagában pozitív, hiszen munkabért kap), így kvázi egy munkakörre két munkavállalót számítanak be a foglalkoztatottsági statisztikába.
Ráadásul valóságos axiómaként kezelték a stúdióban ülők, hogy a foglalkoztatottsági adatok nem csökkenhetnek. Ennélfogva számos, immáron az ajtón kopogtató gonddal nem néztek szembe, azokat nem fogalmazták meg. Pedig vannak bőven.
Az adatok igencsak kijózanítók. Minden harmadik munkáltató leépítést tervez a következő hetekben a Manpower Group munkaerő-közvetítő friss, reprezentatív kutatása szerint, miközben létszámbővítéssel csak 22 százalék számol.
A világ 41 országában készült felmérés alapján ugyanakkor a magyar dolgozók kilátásai a legrosszabbak. A Portfolio szerint a következő hónapokban akár néhány tízezren veszíthetik el állásukat.
A kormány stagnáló foglalkoztatásra számít.
További kérdés, hogy vajon a nyár óta tömegesen beáramló harmadik világbéli vendégmunkások milyen statisztikába kerülnek? Mert bár a KSH statisztikái elméletileg kizárólag magyar állampolgárokra vonatkoznak, de ha különböző munkaerőpiaccal foglalkozó cég felméréseit nézzük, ők beleszámíthatják a nem magyar állampolgárságú munkavállalókat is. Mindenesetre a foglalkoztatottsági adatoknál a kormány nem szokta egyértelműen megnevezni, milyen statisztikákra alapoz. De még csak nem is ez a lényeg, hanem,
hogy szemmel látható: a nyár óta nagyüzemben érkeznek hozzánk a harmadik világbéli vendégmunkások, indiaiak, filippínók, és ehhez hasonlóak, mert a kormány egy rendelettel lehetővé tette, hogy munkavállalási engedély nélkül minősített munkaerőkölcsönző cégeken át Magyarországon dolgozhassanak. Számukra sok esetben biztosítják a lakhatási- és rezsitámogatást, ellenben a fizetésük alacsonyabb, ezzel pedig letörik a béreket – magyar jelentkezők kárára.
A kormányzati sikerpropaganda helyett az érem másik oldala tehát az, hogy irracionálisan nagy támogatást adnak a multiknak, a kkv-szektor a túlélésért küzd, az állami bürokrácia indokolatlanul nagy, a fizetések már csak Bulgáriában rosszabbak az EU-n belül, a szakszervezetiség pedig romokban.
Ezt kevéssé ellensúlyozza, hogy „de Gyurcsány alatt rosszabb volt”. Ráadásul ez pont az ő szájukból hangzik hiteltelenül, mert a Fidesz nem számoltatta el Gyurcsány Ferencet, akinek a 2006-os rendőrterrorért és sok más egyébért egészen máshol lenne keresnivalója, mint az országos politika élvonalában. De a Fidesz akarta, hogy ott legyen.
(Kiemelt kép: budapestkornyeke.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!