A kisvállalkozóknak – akik túlélték a Covid-diktatúrát – most az áram miatt fájhat a fejük.
A lakossági- és az üzleti áramszolgáltatás néhány dologban eltér egymástól. Míg a lakosság számára az áram úgy nevezett egyetemes szolgáltatás – a szolgáltatónak kötelessége a nála jelentkező magánszeméllyel szerződni és neki szolgáltatás nyújtani (persze, amennyiben a kiszámlázott díjakat időben rendezi), addig üzleti felhasználók esetében nincs ilyen kötelezettsége a hálózati elosztó társaságoknak és kereskedőknek. Mert, hogy ez is két külön fogalom. A köznyelvben élő ELMŰ (E.On, MVM, Opus) hálózati elosztó társaságok. Ők kezelik az infrastruktúrát, hozzájuk tartoznak a berendezések, viszont a „kábelekben futó áramot” nem ők, hanem kereskedő cégek biztosítják. Néhány éve a nem lakossági felhasználók számára nyitottá vált a lehetőség, hogy egyedileg állapodjanak meg a nekik szimpatikus piaci kereskedővel az áram díjáról egy bizonyos időtávban. A Magyar Energetikai- és Közmű Szabályozási Hivatal engedélyezési listája szerint ilyen kereskedőből több mint 100 van jelenleg. Nekik a lényeg az, hogy minél több áramot tudjanak értékesíteni, így tehát a kisvállalkozók ismét a sor végére kerülnek.
Így járt az egyik balatonboglári panzió és étterem üzemeltetője is, aki decemberben vette át elődjétől a vállalkozást, ezzel egy időben pedig az előző cég áramszerződése megszűnt, az új üzemeltető pedig több mint egy hónapja próbálja az áramszolgáltatást biztosítani. Ennek tetejében pedig:
állami pályázaton nyerték a jogot, és a szabályok értelmében minimum négy évig üzemeltetniük kell. Kérdés, hogy áram nélkül, hogyan?
„Menüt főzünk mindennap az időseknek és betegeknek, plusz itt vannak a panzióban megszálló vendégek is. Az nem lehet, hogy nem lesz áram, mert világítani kell valamivel, és a hűtőknek, sütőknek is menniük kell.” – mesélte portálunknak a panzió új tulajdonosa, akit az E.On a piaci kereskedőkhöz tanácsolt, akik viszont még csak ajánlatadásra sem méltatják, mert gigafogyasztónak túl kicsi, lakossági fogyasztó pedig ugye nem lehet. „Két hete jönnek az E.On-tól a felszólító levelek, hogy ki fogják kapcsolni az áramot, ha nem mutatjuk be az élő szerződésünket. De, ha egyszer senki nem akar velünk szerződni? Mégis mit csináljunk? Visszamentem az E.On-hoz, amikor már megjártuk az összes piaci kereskedőt, hogy nem hajlandó szóba állni velünk senki, erre kegyesen azt mondták, hogy szerződnek velünk, de csak majd márciustól.”
Ami nyilvánvalóan késő, mivel ugyanez a cég küldi a felszólítást arra vonatkozóan, hogy ki fogja kapcsolni a szolgáltatást.
Biztató fordulat, hogy interjúnk után az MVM áramkereskedő cége legalább válaszra méltatta a vállalkozót, azonban pontos ajánlat még ebben a levélben sem volt.
Szintén ugyanígy járt egy budapesti három szintes szórakozóhely is. Ők a szerződés lejárta előtt igyekeztek volna hosszabbítani, de az E.On itt sem siette el – végül, egy áramszámla késedelmes fizetésére hivatkozva kikapcsolták az áramot, és a szerződéskötéstől szintén elzárkóztak, mint a balatonboglári esetben. Végül bő két hét után kapcsolták vissza az áramot, miután az egység szerződni tudott az MVM-mel.
Nem elég, hogy ha teljesen fehéren szeretnénk vállalkozni, akkor a bevételeink 60-70 százalékát ilyen-olyan címen be kell fizetni, itt már a normális alapvető ellátás is nehézségekbe ütközik?
– kérdezte elkeseredetten a vendéglátóegység vezetője.
A következő kérdéseinkkel az E.Ont és az MVM-et is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
- Elképzelhető olyan, hogy egy vállalkozás szolgáltatását korlátozzák vagy kikapcsolják az új szerződés megkötéséig?
- Van-e és ha igen, akkor mi a határideje tulajdonosváltás esetén az új szerződés létrejöttének?
- Ha nincs szerződés, mennyi idő után kapcsolják ki az áramot egy meglévő ingatlanban, ahol a tulajdonosnak nincs élő szerződése?
- A szerződés díjszabása mitől függ? Van árzsinór vagy piaci alapon kalkulálják ki a nem természetes személy fogyasztók fizetendő díját?
