Idén 22. alkalommal szervezte meg Trianon felvonulását a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Sokan vettek részt az eseményen szerte a Kárpát-medencéből. A felszólalók hangsúlyozták, hiába lett országunk kicsi, a magyarok a Kárpát-medence igazi alapító nemzete és ezt a mai napig nem felejtettük el.
A HVIM hagyományos Trianon felvonulásán idén is mind a 64 vérmegye képviselteti magát.
A felvonuláson Budaházy Edda és – hosszú kihagyás után végre – Budaházy György is részt tud venni.
Kelemen Gábor azzal kezdte beszédét, hogy nem emlékezni, hanem harcolni vagyunk most itt, mivel éppen ebben a pillanatban is a soviniszta ukrán állam a magyarokra tör.
Kelemen Gábor
„Az évforduló nem csupán a régi harcosok találkozója hanem az új generáció színre lépése is. Francia származásom miatt különleges feladat Trianon kapcsán beszélni, de magyar az, akinek faj Trianon” – hangzott el Nicolas de Lamberterie francia újságírótól, aki így folytatta:
a trianoni tragédia Magyarországot kicsivé tette , de nem akadályozta meg abban, hogy nagy nemzet maradjon.
Nicolas de Lamberterie
A tömegben feltűntek a Mi Hazánk alelnökei is.
Dúró Dóra és Novák Előd a gyermekeikkel látogattak ki a felvonulásra.
„Ezzel a felvonulással a magyarságunkat és azt az északi civilizációt védelmezzük, aminek mi magyarok vagyunk a motorja” – ezt már Toroczkai László, a 22 évvel ezelőtti első Trianon felvonulás szervezője mondta.
„Soha nem gyűlöltünk egy népet sem, de – Toroczkai László vallja, hogy –
mi különbek vagyunk más népeknél és mi vagyunk a Kárpát-medence államalapító nemzete.”
22 éve minden felvonulással azt üzenjük, hogy a magyarság élni akar és nem törődik bele a világ legigazságtalanabb békéjébe. Nem számít, hányan vagyunk, mert félnek tőlünk, minden június 4-én megüzenjük, hogy még mindig itt vagyunk és számolni kell velünk. Akkor sem lennénk megkerülhetőek, ha csak öt magyar lenne a világon – folytatta beszédét a Mi Hazánk elnöke. „Van remény, mert például Délvidéken perszonális autonómia van és a tanácsban magyarok dönthetnek, de jogokat kaptunk Horvátországban is és Szlovéniában hivatalos nyelv a magyar” – sorolta a külhoni magyarok körülményeit Toroczkai, majd hozzátette: ezeket a felvonulás nélkül nem tudtuk volna elérni.
Ezt a lángot őriznünk kell, minden évben vinnünk kell a fáklyát
– zárta beszédét a HVIM korábbi, a Mi Hazánk jelenlegi elnöke.
A felvonuláson a Mi Hazánk Ifjai is szép számmal képviseltették magukat, valamint a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai is jelen voltak.
A menetet a hagyományos molinó vezette fel.
Kispalkó Szilveszter, a HVIM egykori délvidéki szervezője, a Mi Hazánk éppen zászlót bontó Kárpát-medencei gyermekmozgalmának főszervezője a a szerb követség előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: semmi sincs rendben, példátlan igazságtalanság történik a magyarokkal.
Június 4-e nem az ünnepet, hanem a gyászt jelenti, de tudjuk hogy a halál után van feltámadás.
A román nagykövetséghez érkezve Kelemen Gábor felhívta a jelenlévők figyelmét, miszerint az korántsem elég, hogy megjelentek a felvonuláson, ezt a mentalitást a mindennapi életükbe is tovább kell vinniük.
Ezután Kónyi-Kiss Botondnak, a HVIM alelnökének beszéde következett. Ő is a háborgókkal kezdett, akik számonkérik, hogy mit „trianonozunk”. Nos, rámutatott a felháborító kettősmércére, miszerint pont ezek az emberek azok, akik bőszen siránkoznak Ukrajnáért, akik akadékoskodnak, hogy mit kell a székely zászlóval foglalkoznunk, de közben rinyálnak, ha nem rakhatják ki a szivárványos rongyot, vagy éppen ők vannak a magyarok jogai helyett a migránsokéval elfoglalva. Leszögezte, hogy bár ezek az emberek igen hangosak, de semmiben sincsen igazuk. Mert az igazság az,
“hogy Trianon következménye a jogfosztott határon túli magyarság.”
Ennek kapcsán egy igen vészjósló forgatókönyvre hívta fel a figyelmet. Mégpedig arra, hogy a NATO és USA Oroszországgal szembeni ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az erdélyi magyarságra is a kárpátaljaiak mellett. Hiszen míg Ukrajna 2014 óta kiszolgálja a Nyugat érdekeit, addig Románia is egyre jobban feljebb csavar a kiszolgáltatottság szintjén. Az USA-nak ugyanis nagy szüksége van Romániára, hiszen általa ellenőrizheti annak nem éppen Nyugat-barát szomszédait. Románia pedig cselekvési szakaszba lépett, hiszen egyre szélesebb körű amerikai katonai infrastruktúrát épít ki. Kónyi-Kiss rámutatott, hogy ez igen vészjósló, hiszen, ha a románok az USA-ért fognak harcolni, abba a magyar kisebbséget is be fogják vonni, melynek óhatatlan következménye a magyar emberéletek elveszejtése, valamint százezrek elmenekülése. Ezzel akár a teljes erdélyi magyarságot is felszámolhatják.
“Ha Románia belesodorja magát a háborúba, 1 millió magyar embert fog belesodorni.”
– hangsúlyozta a HVIM alelnöke.
Nyomatékosította azt is, hogy Románia esetében a következő lépcsőfok az USA kiszolgálásában a tényleges haderőküldés lehet csak.
“Ne vigyenek magyarokat a háborúba. El a kezekkel a magyar emberektől!”
– zárta sorait.
A menetet és a beszédek közti időt Vári-Kovács Péter versei és dalai színesítették. Ízelítő a színművész repertoárjából:
Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben
(Magyar Jelen-Szent Korona Rádió)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
