Az orosz-ukrán háború kapcsán sajátos figyelmet kapott az ortodox karácsony, ugyanis mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszünetet rendelt el az ünnep idejére. Ami vallásos témákban kevésbé jártas olvasóinknak kissé talán meglepő lehet, az a január eleji dátum, ugyanis Magyarországon szenteste december 24-ére, nem pedig január 6-ára esik. De bizonyára sokan vannak, kik tudják ennek okát, ami nem más, mint a Julianus-naptár.
A Julianus-naptár Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár, amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli kalendáriumoknál, így a rómainál is.
Már az ókorban is igény volt arra, hogy az időszámítás legnagyobb egysége, a naptári év olyan hosszú legyen, amennyi az évszakok együttes hossza. A Iulius Caesar idejéig használt naptár ennek a követelménynek nem felelt meg; egyre jobban eltért a Nap járásától. Ez azt eredményezte, hogy például egy eredetileg tavaszi ünnep már nyárra esett. Az eltérés tette szükségessé az időszámítás újbóli és pontosabb szabályozását.
1582-ben XIII. Gergely pápa Inter gravissimas bullája után a Julianus-naptárról áttértek a Gergely-naptárra Spanyolországban, Itáliában, Franciaországban, Lengyelországban, Portugáliában és a Savoyai Hercegségben is. Nagy-Britannia és a protestáns országok azonban csak a 18. században fogadták el a Gergely-naptárt, az ortodox hagyományokkal rendelkező országok pedig csak a 20. század elejétől tértek át.
Az ortodox egyházak egy része egyházi naptárként mind a mai napig a Juliánus-naptárat használja, más része időközben áttért a Gergely-naptárral szinte azonos, új Julianus-naptárra. Például ezért ünneplik a gregorián naptártól eltérő napon a karácsonyt a Julianus-naptárnál maradt ortodox egyházak.
Déli szomszédunknál is a hétvégén volt karácsony
Ennek megfelelően Szerbiában is a hétvégén ünnepelték a karácsonyt. Hogy közelebb hozzuk a magyar olvasókhoz, ez mit is jelent, úgy kell elképzelni, hogy ami nálunk december 24-én szenteste volt, azt ők január 6-án, tehát múlt hét pénteken tartották.
Tudni kell, hogy azért tekintettel vannak a nyugati kereszténységre is, gyakorlatilag már december 24-e óta egyfajta elnyújtott karácsonyi ünnepkör tapasztalható az országban, amelynek csúcsa, betetőzése a hivatalos ortodox karácsony.
Jelen írás célja nem az, hogy hosszasan fejtegesse, hogy miben hasonlít és miben tér el egymástól a nyugati és az ortodox kereszténység (amit szokás illetni görögkeleti vagy pravoszláv jelzővel is – utóbbinak egyébként semmi köze a szlávhoz mint népcsaládhoz, a slava (dicsőség) szóból ered.
A katolicizmus és az ortodoxia teológiai értelemben jóval közelebb áll egymáshoz, mint a katolicizmus és bármely protestáns irányzat. Magyarországon is élnek kis létszámban ortodoxok keresztények, de több százezer görögkatolikus is, akik ugyan Róma alá tartoznak, de a bizánci (ortodox) rítus szerint liturgiát követik.
De térjünk vissza Szerbiába, azon belül a fővárosba, Belgrádba, ahonnan munkatársunk segítségével néhány képpel be is tudjuk mutatjuk, hogyan zajlott az ortodox karácsony. Talán fakad a szerb nép mentalitásából is, de a helyszínen kézzelfogható volt, hogy jóval élénkebben élik meg a karácsonyt, a Szent Száva-templom (a világ egyik legnagoybb ortodox temploma) előtt több ezer ember gyűlt össze, szinte klasszikus utcabált tartva, tűzijátékokat az ég felé lőve, hogy emlékezzen Megváltónk, Jézus Krisztus születésére. Eközben természetesen a 7 ezer férőhelyes (ortodox templomokban nincsenek padsorok) templomban is hömpölygött a tömeg.
De beszéljenek inkább a helyszínen készült képek:
