Színésznőként, magyarként egyaránt példakép – Szeleczky Zita kiállítás nyílt a Nemzetiben

Szeleczky Zita egy jelenség volt, aki elsősorban a Nemzeti Színház színpadán való fellépésével hódította meg a közönség szívét, igazi, széles körű ismertségét azonban mégis a filmszerepeinek köszönhette. Születésének 110. évfordulójára emlékezve április 17-én időszaki kiállítás nyílt életéről, munkásságáról a Nemzeti Színházban.

A kiállítás két kulturális intézmény a Nemzeti Színház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésével valósulhatott meg. Lapunknak a színház részéről Flament Krisztina vezérigazgatói asszisztens, majd a múzeum részéről Péter Zsolt, a kiállítás kurátora, a Szeleczky Zita Alapítvány munkatársa nyilatkozott.

A kiállításnak helyet adó Nemzeti Színház képviseletében Flament Krisztina a következőket mondta el: 

– A 2025. egy különleges év, mely rengeteg kerek évfordulót tartalmaz. 175 éve született Jászai Mari, 100. születési évfordulója van Szirtes Ádámnak, Kállai Ferencnek, Kálmán Györgynek, Raksányi Gellértnek, Temessy Hédinek, Velenczey Istvánnak, Zsurzs Évának, Udvaros Bélának, Szatmári Istvánnak, Gyenge Árpádnak, Szoboszlai Sándornak. De örömhír, hogy a legidősebb ünnepeltünk, Ambrus András is idén novemberben tölti be a 100-at! Őze Lajos és Törőcsik Mari pedig kereken 90 évvel ezelőtt született, van tehát bőven kire emlékeznünk.

Mi igyekszünk minden egykor volt Nemzeti Színházas nagyságra odafigyelni, méltó módon megemlékezni róluk. Ezért rendezünk rendszeresen időszaki kiállításokat az évfordulókhoz kötve, de ha éppen nincs ilyen aktualitás, akkor abból a négyezer – védettnek mondható – történelmi kosztümből szoktunk kiállítani jelmezeket, amik itt vannak házon belül.

Ezzel a mostani kiállítással szintén kerek évfordulót ünnepelünk, hiszen Szeleczky Zita 2025-ben éppen 110 éve született. Az ő emlékét gondosan őrzi a Szeleczky Zita Alapítvány, akikkel 2018 óta nagyon jó a kapcsolatunk, már csak azért is, mert az általuk ekkor megalapított Szeleczky Zita-emlékgyűrűt minden évben egy tehetséges nemzeti színházbeli művésznek ítélik oda.  

Már a tavalyi évben fölmerült, hogy lesz ez a kerek évforduló, így a születési dátumához – ami ebben az évben húsvét vasárnapra esett – közel, április 17-én nyitottuk meg színházunkban az emlékkiállítást. A kiállítás anyagát elsősorban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetből, illetve a nekézsenyi Szeleczky Zita Emlékházból kaptuk kölcsön a kiállítás idejére. Emellett Péter Zsolt a kiállításhoz nagyon szép tablókat készített Szeleczky Zita pályájáról, életéről.

Azt tudni kell a művésznő szakmai múltjáról, hogy a Színművészeti Akadémia elvégzése után több lehetőség közül Szeleczky a Nemzetihez szerződött, ezt választotta játszóhelyéül. Itt játszott folyamatosan, de emellett filmezett is, ami még nagyobb ismertséget, népszerűséget hozott el számára.

A kiállítás a nagyközönség számára az előadásaink előtt egy órával bárki számára ingyenesen látogatható – azt örömmel észleljük, hogy a közönség nagyon szívesen nézegeti ezt a kiállításunkat is – és június negyedikéig, a MITEM (Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) végéig tart majd nyitva. 

Az elmondottakhoz Péter Zsolt az alábbiakat tette hozzá:

– A kiállításhoz kapcsolódva legelőször a Szeleczky Zita Alapítványról érdemes néhány szót mondanom. Az Alapítvány a művésznő halála után bizalmas barátja, Garbak Ferenc és néhány rokona összefogásával a kétezres évek elején jött létre, feladata gondozni, ápolni a művésznő emlékét. Ennek érdekében hoztuk létre a nekézsenyi emlékházat, illetve adjuk át – a Nemzeti Színházzal közösen – minden évad végén a Szeleczky Zita-emlékgyűrűt a társulat arra érdemes tagjának.

Fontos szempont, hogy a díjazott elkötelezett legyen a magyar költészet, a versmondás iránt. Évente szavalóversenyt is hirdetünk – szintén a művésznő szellemiségére emlékezve – A magyar költészet gyöngyszemei címmel.

Áttérve a kiállításra – amelynek kurátoraként én állítottam össze a kiállított dokumentumokat, relikviákat – szerencsére volt miből válogatni, hiszen a művésznő hatalmas hagyatékot hagyott hátra. Ezek értékes darabjai valamikor zömmel az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményébe kerültek, de jutott belőlük az Országos Széchenyi Könyvtárba, sőt még a Károli Gáspár Református Egyetem könyvtárába is.

Ez a szellemi és tárgyi örökség azért ennyire gazdag, mert amikor a művésznő 1998-ban végleg hazaköltözött Magyarországra, óriási mennyiségű dokumentumot, színháztörténeti emléket hozott magával az emigrációból. Szeleczky Zitának – aki egyébként elszegényedett középnemesi család sarja volt – az élete élesen két részre osztható. Ő volt a Horthy-korszak ünnepelt sztárszínésznője egészen Magyarország szovjet megszállásáig. A választóvonal a Vörös Hadsereg előretörésével húzható meg. Mivel fellépett a nyilas hatalomátvétel után is, ezt nem bocsájtotta meg neki az új rendszer. Az addig ünnepelt és rendkívül népszerű színésznő nyugatra menekült, és Argentínában kezdett új életet. Itthon távollétében – 1948-ban – egy koncepciós perben három évre elítélték, ezért csak a rendszerváltás után, a kilencvenes évektől látogathatott Magyarországra. Röviddel az 1999-ben bekövetkezett halála előtt telepedett végleg haza.

Az emigráció hosszú évtizedeiben, külföldön is hű maradt hivatásához. Életét teljes mértékben a magyar kultúrának, a magyar vers népszerűsítésének szentelte. Megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, zenés hanglemezeket és verses kazettákat adott ki, szoros barátság fűzte a szintén emigrációban élő Wass Alberthez. Közben önálló estjeivel bejárta a magyarok lakta településeket Argentínától az Amerikai Egyesült Államokon át Ausztráliáig. A háború előtti csillogó sztáréletet az emigrációban felváltotta az a példaértékű kulturális misszió, amelyet a magyar identitás megőrzéséért végzett.

Visszatérve a mostani kiállításra, a tárlókban láthatók többek között azok a kosztümök, amelyeket a színésznő az argentínai és az egyesült államokbeli fellépésein viselt, de megtekinthetők itthoni híres filmjeinek, a Zenélő malomnak és az Édes ellenfélnek a jelmezei is. Összességében számos relikviát, kitüntetést, színpadi kelléket, kiegészítőt, eredeti fotót, valamint nyomtatott dokumentumot – szórólapot és műsorfüzetet – sikerült kiállítanunk. Akit érdekel ez a korszak, illetve a művésznő élete, annak biztosan sok érdekességgel szolgál ez a jubileumi kiállítás.