Az MKIK egyetért abban a kormánnyal, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adózása a jelenlegi formájában fenntarthatatlanná vált. Abban viszont már volt vitájuk, hogy az új törvényt már szeptembertől bevezethetik.
A tervezet illeszkedik abba az irányba, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) eredetileg javasolt, ugyanakkor kissé erőteljesre sikerült – így kommentálta a szervezet elnöke a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvénymódosítást.
Parragh László megjegyezte, hogy az MKIK várja a végleges döntést, és nem dolga minősíteni a politikai akaratot. „Mi letettük az összes verziót, illetve számítást az asztalra”.
Az MKIK kalkulációi szerint az új törvény hatására a mintegy 450 ezres katás adózói kör nagyon jelentősen lecsökken. A magyar találékony, lesznek ötletek és tippek, de számos olyan adónem létezik, amely átveheti a kata szerepét. „A most kiesőket nem éri jelentős hátrány, de alapvetően beterelődnek egy másik adónembe, aminek az ellenőrzése jóval egyszerűbb lesz állami oldalról”.
Parragh László emlékeztetett rá, hogy a kata átalakításának az az alapszituációja, hogy egyre többen ismerték fel, hogy a katát választva kedvezményesen kerülhető ki a közteherviselés.
Nem csalás történt, hiszen egy kiskapu kihasználásáról van szó. Aki ezzel élt, logikusan tette. Csakhogy eközben a munkavállalók 85 százaléka teljes körűen adózott. „Ha engedik, hogy közterhek nélkül, vagy minimális közterhekkel egyre többen jelenjenek meg, így pedig egyre kevesebben legyenek tényleges munkavállalók, azzal egy idő után megborul az adórendszer” – emelte ki.
Ennek a folyamatnak a felszámolásában tehát egyetért az MKIK a kabinettel, abban ugyanakkor már volt vita közöttük, hogy az új szabályozás mikortól lépjen hatályba. A tervezet szerint szeptembertől él az új kata törvény,
az MKIK viszont a jövő januári start mellett érvelt.
„Szerintünk az év közbeni átállás mindig többet visz, mint amennyit hoz. De ha a kormány így dönt, a szereplők igazodni fognak ehhez”. Ősz elejére a szükséges adminisztráció minden további nélkül elvégezhető, a könyvelők egy perc alatt ennek eleget tudnak tenni különösebb költségvonzat nélkül.
Az már más kérdés, hogy annak, aki a bevételeit az idén katás adózás mellett tervezte, annak most újra elő kell vennie a kockás papírt.
Nincs szakmai konszenzus
Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke korábban elképesztőnek nevezte, hogy “azért kell belenyúlni egy hosszú ideje jól működő rendszerbe, mert az az előzetes várakozásoknál is sikeresebb”, hiszen 460 ezren adóznak a kata szabályai szerint, közöttük 426 ezer egyéni vállalkozó, ami azt jelenti, hogy legalább 1,6 millió ember megélhetéséhez járul hozzá ez a kedvezményes és egyszerű adózási forma.
Apáti István szorgalmazta, hogy a kata éves bevételi határát a jelenlegi 12-ről emeljék 24 millió forintra, az ugyanazon kifizetőtől származó jövedelem értékhatára pedig emelkedjen háromról hatmillió forintra, az utóbbi fölötti összeg pedig ne 40, hanem 15 százalékkal adózzon. Hozzátette, az átalányadó emelését csak akkor tartják elfogadhatónak, ha a növekményt a vállalkozók nyugdíj-előtakarékosságára fordíthatják az érintettek.
Jelezte: a tevékenységi körök esetében csak a feltétlenül szükséges szigorítást tudják támogatni, példaként említve, hogy a lakásbérbeadást nem feltétlenül szükséges a kata szabályai szerint adóztatni.
A Mi Hazánk képviselője azt is szorgalmazta, hogy a katás vállalkozók jeleníthessék meg kiadásaikkal szemben költségeiket.
A második világháború óta nem látott nehéz idők köszöntenek a magyar társadalomra, azon belül a vállalkozókra, azon belül a katás vállalkozókra is, éppen ezért nem szabad elaprózni a bevételi határ megemelését – érvelt Apáti István.
A Mi Hazánk országgyűlési képviselőcsoportja nem támogatja a KATÁ-s adózókra vonatkozó, rendkívül rossz irányú és alacsony színvonalú indítványt, amelynek lényege, hogy idén szeptember elsejétől kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók csak magánszemélyek részére nyújthatnak szolgáltatást vagy adhatnak el terméket. Megszűnik a betéti társaságok kedvezményes adózása, megszűnik a mellékállásban történő KATÁ-zás és eltörli a kormány annak lehetőségét, hogy a KATÁ-s vállalkozók gazdasági társaságoknak vagy állami- és önkormányzati szerveknek végezzenek tevékenységet.
Most 460 ezer KATÁ-s vállalkozó tevékenykedik, ebből 108 ezren mellékállásban. Így szeptember elsejétől több százezer magyar család napi megélhetése kerül veszélybe. A Mi Hazánk szerint az igazi megoldás a tevékenységi körök felülvizsgálata és a feltétlenül szükséges, kisebb mértékű szűkítése lett volna, hiszen így csak azok a tevékenységi körök kerültek volna ki, amelyeknél valóban nem feltétlenül indokolt ez az adózási forma (pl. lakás bérbeadás). Így azonban a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntötték. Szomorú, hogy egy ekkora minisztériumi apparátus nem volt hajlandó tevékenységi körök szerint felülvizsgálni a lehetőségeket, hanem inkább egy totális megoldást választott.
A Mi Hazánk fájdalmasnak tartja, hogy szeptember elsejével véget ér egy igazi sikertörténet és meggyőződésünk, hogy a korábbiakhoz képest jóval kevesebb bevétel fog származni ebből az adónemből, így a költségvetés helyzete nem javulni fog, hanem romlani. Úgy látszik, hogy a hazug propagandával ellentétben mégis a magyar emberekkel, jelen esetben a KATÁ-s vállalkozókkal fizettetik meg a háború és választási kampány árát – teszi hozzá közleményében dr. Apáti István, az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke, a Mi Hazánk alelnöke.
(Magyar Jelen, Világgazdaság, MTI, fotó: kormany.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
