– Közeledve az év végéhez, ilyenkor esedékesek a bértárgyalások a nagy szakszervezeti konföderációk és a kormány között. Csakhogy évről évre az a tapasztalat, hogy magukat az érintetteket, tehát a magyar dolgozókat nem kérdezik meg a témáról – fogalmazott Lantos János, a Mi Hazánk Munkaügyi Kabinetjének elnöke.
– Normális esetben úgy kellene működnie a rendszernek, hogy a szakszervezeti konföderációk alá tartozó tagszakszervezetek megkérdezik tagjaikat, milyen béremelést szeretnének munkahelyeiken, és ez az információ végül megjelenne a tárgyalóasztalnál. De a visszajelzések alapján ez teljesen elmarad, így pedig várhatóan idén is olyan minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről lesz szó, amely még arra sem alkalmas, hogy az inflációt kövesse
– hívta fel a figyelmet.
A Mi Hazánk szerint ebben a formában ezeknek a tárgyalásoknak a látszaton kívül nincs semmi értelme, ezért hívják fel a figyelmet, hogy az érintettek kérdezzék meg a magyar dolgozókat is, tehát a szakszervezetek teljes körűen mérjék fel az igényeket és juttassák el a konföderációk vezetőihez, ők pedig vegyék komolyan feladatukat, és a magyar munkavállaló érdekeiért tárgyaljanak.
– Mert amíg ez a változás nem történik meg, úgy sajnos nem kell azon csodálkozni, óriási apátia uralkodik a dolgozók körében és csekély a szakszervezetek létszáma, mindamellett ki szeretnénk a hangsúlyozni, hogy ez nem minden szakszervezetre és szakszervezeti vezetőre igaz, tudjuk, hogy vannak becsülettel küzdő tisztségviselők is, az ő példájuk kell, hogy ragadós legyen és a nagyobbak is így cselekedjenek
– foglalta össze, hozzáfűzte: könnyen belátható, hogy ha gyenge a szakszervezetiség, nincsenek szakszervezeti tagok, akkor nincs erős magyar dolgozói érdekképviselet sem.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
