Hiteles szakemberek a minőségi élet szolgálatában

A viktoriánus Angliában az emberek a napi étkezéssel átlagosan 4700 kalóriát  vittek be a szervezetükbe. A mai vezető halálokok, az érrendszeri betegségek vagy daganatok miatti halálozási arány viszont csak 7 százalék volt. Ma 2500 kalóriát eszünk, viszont ezeknek a vezető halálokoknak az aránya 73 százalék. Különösen aggasztó adat a fiatalok körében a megnövekedett vastagbélgyulladások száma. Szüleik, a negyvenes korosztály körében pedig hetven százalékkal nőtt az emésztőrendszeri degenerációs betegségek előfordulása.

Az adatok jól mutatják, hogy élelmiszereink, amelyeknek eredetileg testünk táplálását kellene szolgálnia, mérgezőinkké válnak. Mit tehetünk egészségünk megőrzéséért? Erről tartott előadást a szigetvári Hazai Vásár népszerű fórumán, a „Szántóföldtől az asztalig” beszélgetés keretében dr. Bíró Péter oxyológus. Előadásának gondolatait az alábbiakban foglaljuk össze. 

A fiatal generáció jelenlegi legfontosabb problémája az egészségkárosodásuk mértéke. 

Az a nyolcéves gyerek, akinek krónikus bélgyulladása van, súlyos hátránnyal indul a felnőttkori minőségi életkilátásait illetően. A fiatalkori egészség már a méhen belüli életben kezdődik. Ami az anya vérében megtalálható, az megy a magzatba is. Ha már anyai oldalról káros anyagok jutnak be az élelmiszerekkel, akkor nem is lesz normális immunrendszere. Ezt mutatják a fiatalok körében egyre több, és 

ijesztően gyarapodó allergiás állapotok, autoimmun betegségek, Crohn-betegség, divertikulózis, megvastagodott, gyulladt bélfal, stb. 

Ezek mind csökkentik a bél normál funkcióját. A felfedezett, egyre többet kutatott bél-agy tengelyen keresztüli idegrendszeri hatásai is hosszú távon igencsak rombolók, és csökkent életminőséghez, krónikus betegséggel történő élethez, majd esetleg akár daganatos betegséghez vezethetnek.
 

Szója betakarítása Argentínában (forrás: gepmax.hu)

A nagyüzemi gazdálkodás régen célként az egészséges élelmiszert határozta meg. Mára ez a cél teljes mértékben a profit lett. Ennek rendelődik alá a vegyszerhasználat mértéke, a génmódosítás és a szántóföldek egyre nagyobb mértékű kizsigerelése. A sertés- valamint szárnyastenyésztésben alkalmazott technológiák is az intenzív növekedést, azaz a gyors vágási súly elérését célozzák. A Magyarországon valamikor működő cukorgyárak hagyományos technológiával, cukorrépából készítették a cukrot.

Ma a cukor előállításában leginkább a kukorica és a cukornád vette át a cukorrépa szerepét, csakhogy mindkettő esetében nagyon magas a vegyszerterhelés: a glifozát, ill. az atrazin mennyisége,

hiszen a külföldi szabályzók nem tiltják ezeknek a szereknek a használatát a termelésben.

Sertéstelep (forrás: magyarmezogazdasag.hu)

A nagyüzemi élelmiszeripar okozta egészségügyi problémákat mind többen felismerik, terjesztik. A hiteles tudást neveléssel ki kell vinni a társadalom erre fogékony rétegéhez, a gyerekekhez, az oktatásba. Számukra elfogadható, feldolgozható, befogadható. Legyen tudatos a táplálkozás, ne a trendek épp divatos ágazatai után menjünk. Gondolkodjunk! Így eljuthatunk a tudatos vásárlásig, a tudatosan átgondolt fogyasztásig, végül az otthoni élelmiszerkészítésig.

Egészséges fehérjék (forrás: divany.hu)

Van bőven hiteles szakemberünk: Csicsor János, Ládi Szabolcs, prof. Boros László, Somlyai Gábor, Varga Gábor, néhai Béky László tanár úr. És azok a mezőgazdászok, akik keresik és megtalálják az új (régi) utakat: Mester Károly, Buru László, sok-sok orvos, mérnök, gazdálkodó, kutató, tudományos szakember – az a józan, paraszti logikával és még tapasztalati tudással rendelkező generáció, akik érzik, látják, észreveszik a problémákat. Figyeljünk rájuk, és térjünk vissza a természetes táplálkozáshoz.