5.4 C
Budapest
2022. december 5., hétfő
Magyar Jelen
BelföldGazdaság

Paks3-ra is szükség lenne

A megújuló energiaforrás mint fogalom, nem létezik. A nap- és szélenergia hasznosítása jelenleg még nem áll olyan technológiai szinten, hogy kiválthassa az fosszilis energiahordozókat vagy egyáltalán megközelítse azok termelési hatékonyságát. Mi lehet tehát a megoldás? Van esélye Magyarországnak az önfenntartásra az energiaellátás terén?

Az évente 1600 órában rendelkezésre álló nap-, és 2400 órában megfelelő erősségű szélenergia ellátásbiztonsági szempontból eddig sem tudta helyettesíteni a tervezhetően, az akár 8760 órában is rendelkezésre álló hagyományos erőműveinket – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán 2022 év elején.

De mi is az a megújuló energiaforrás?

Megújuló energiaforrás konkrétan nincs. Persze, a szél fúj, a nap süt, de az ezekből érkező energiát át kell alakítani.  A napelem nem energiaforrás. Ráadásul a jelenlegi technológia nagyjából 25 évnyi működést tud biztosítani, utána veszélyes hulladékká alakulnak a panelek. Iparági adatok alapján, ha 25 évig működik egy napelem, akkor az első hat évben csak azt az energiát termeli vissza, amit a gyártása során elhasználtak. És annak az energiának a nagy része, amit a napelem gyártásába be kell fektetnünk, szintén fosszilis.

Magyarország naperőművi termelése 2022.09.12-18. között. Adatok: MAVIR Zrt.

A szélerőművek esete talán még egy kicsit rosszabb: az előállításukhoz szükséges cement, a vas, a kőolaj-származékból készült lapátok mind elképesztő mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. Mire feláll egy szélerőmű, már majdnem annyi fosszilis energia van benne, mint amennyi energiát pár évig termelni fog. A szélerőmű a fosszilis energia szobra. A szennyezés már ott van a légkörben, és a lapát még meg sem mozdult – nyilatkozta nem rég a 24.hu-nak Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora.

Magyarország szélerőművi termelése 2022.09.12-18. között. Adatok: MAVIR Zrt.

Azért sem lehet a „megújuló” forrásokra alapozni egy egész ország energiaellátását, mert ugyan ki merne megtérülést számolni egy olyan beruházásra, amit az évszakok és az időjárás is drasztikusan befolyásol?

A kőszén, a kőolaj és a gáz is magas hatékonyságú energiaforrások. Ha egy ilyen erőmű dolgozik negyven évig, ezalatt negyvenszer annyi energiát termel, mint amennyit a létrehozása és működtetése felemészt. Arról nem is beszélve, hogy az urán radioaktív bomlása természetes folyamat, ahhoz plusz energiagiényre nincs szükség, csupán a folyamat szabályozásához.

Jól látható, hogy a nap- és szélenergia termelési kapacitás a közelében sincs a fosszilis erőművi termelésnek. Magyarország erőművi termelése 2022.09.12-18. között. Adatok: MAVIR Zrt.

Így tehát látható, hogy a paksi atomerőmű bővítése, egy Paks3 is szükséges lenne – ezt már a Mi Hazánk energetikai szakértője, Szabó Roland nyilatkozta portálunknak. Ha önellátók szeretnénk lenni, akkor mindig az aktuális fogyasztást kell valamivel kielégíteni. Paks3 létrehozása egy léghűtéses erőművel lenne célszerű, ami az ország más pontjára is telepíthető. Ez már szimplán az áram infrastruktúrából adódóan is jó dolog lenne, mivel így már nem egy pontra koncentrálódna a hazai villamos energiaellátás. A rendszer decentralizálása fontos, a vezetékeken is kevesebb veszteséggel szállítható az energia, de például, ha valamilyen hadiállapot lépne érvénybe, abban az esetben, ha csak Paks termel, az áram nem biztos, hogy eljut Kelet-Magyarországra. Továbbá Paks3 melletti érv Paks1 fokozatos, menetrendszerű leállítása, majd leszerelése, feltéve, ha nem kap újabb üzemidő-hosszabbítást, ami, ha megtörténne, annak mindenképpen óriási karbantartási munkálatok és átvizsgálás mellett van csak realitása, amely szintén hosszabb üzemkieséssel járna.

Az atomerőművekben használt üzemanyag-kazetták kereskedelme egyébként nem része ma sem a szankcióknak, említés szintjén sem. Az Egyesült Államok is vesz Oroszországtól uránt jelenleg is.

Az olcsó és fenntartható elektromos áram nélkül nincs modern gazdaság, sőt, megszűnne a ma általunk ismert világ. Áramkimaradásoktól a horrorisztikus energiaárakig. Az energiafüggetlenség szuverenitási, és végsősoron pedig szociális kérdés. Vegyük például Szerbiát: a Vaskapu-szorosnál 2, fél vízerőmű üzemel (mindkét „Gyerdáp” erőmű egyik fele Szerbiának, másik fele Romániának termel), valamint hőerőmű üzemel, elsősorban szénfűtéses. Ahogy Magyarországon a lignit adott a Mátrai Erőműnél, úgy Szerbiában is adott a kolubarai- és a kostolaci szén, atomerőművel viszont nem rendelkezik az ország. Bár az import aránya elég magas, a villamos áram felhasználása kvázi kvótás, mint Magyarországon, de mégis teljesen más. Az ottani kormány évekkel ezelőtt három tarifás rendszert vezetett be – havi 350 kWh felhasználásig kis fogyasztónak minősül a háztartás, úgynevezett zöld sávos, 351-1650 kWh között közepes fogyasztónak – kék sávos, és 1651 kWh felett nagy fogyasztónak, ez a piros sáv. E felett a kilowatt-óránkénti áram ára nagyjából 50 forint. Ha valaki mondjuk 800 kWh-os számlát kap, 350 kWh zöld tarifán lesz elszámolva, a maradék 450 pedig kékben. A legtöbb átlagos felhasználó belefér a kék zónába.

Ugyanitt fontos a klíma hasznosságát is kiemelni, amivel a legnagyobb energiájú lakossági igényről, a fűtésről is szót ejtünk. Vegyünk tapasztalati példának egy nyugdíjast, aki kettő sztenderd méretű 5×5 méteres szobát fűt klímával. Januárban, közepes hőszigetelésű házban, napjaink teleinél (mindösszesen néhány éjjel érjük el -10-15 °C-ot, átlagosan alig vannak mínuszok) a számlája minden fogyasztással együtt nem haladja meg a 8000 dinárt, átszámítva nagyjából 23.400 forintot. Igen, ennyiből lehet melegedni, főzni, és van melegvíz is egy főre. Persze, nem árt, ha B tervként rendelkezünk klasszikus fosszilis hőforrással is (szén, fa, gáz) mint kiegészítés a keményebb napokon, vagy áramszünet esetére. Szerbiában egyébként az áram egységárába rendszerhasználati díjat, valamint egyéb adókat is beépített a kormány, mindezekkel együtt sem haladja meg az 1000-1500 forintot a számla alapösszege. A szerb kormány időnként engedélyez 10 százalék tarifaemelést a szolgáltatóknak, akik persze élnek is vele, de 50 forintnál is 10 százalék emelés csupán öt forintot jelent.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy működik a teljes rendszer, tisztáznunk kell az „energiamix” fogalmát. Az energiamix komponenseit célszerű legalább kettő részre bontani: megújuló, például a már említett nap, szél, víz; valamint alaperőművek – idesorolható minden hőerőmű. A biomassza, pl. elsősorban fát értünk alatta, bár fosszilis, de tekinthető megújulónak, hisz telepíthetünk erdőt ismét az erdő helyére, ahogyan az atomerőmű is tekinthető hőerőműnek, hiszen közvetlenül hőt termelünk, és csak közvetve áramot. Érdemes úgy felállítani az energiamixünk, hogy, amit jellemzően éjjel-nappal, minden évszakban minimálisan fogyasztunk, azt atomenergia biztosítsa. A maradékot a megújuló energiaforrások, valamint az importigény függvényében rugalmas, fosszilis energiával váltsuk ki, ugyanis az atomenergia nem szabályozható, nem kapcsolgatható csak úgy ki, és be, viszont a gázcsap vagy egy újabb adag fa vagy szén azonnal ég és termel, amíg van utánpótlása.

Kiemelt kép: Magyar Napelem Napkollektor Szövetség

További híreink

A szégyen napja – 18 éves a balliberális hazaárulás

Faragó Dániel

A hangos kisebbség akarata érvényesült – német lapok szerint csak két játékos szeretett volna politizálni Katarban

Faragó Dániel

Végstádium – tizenötszörösére ugrott a fodrászüzlet rezsije egyetlen hónap alatt

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben