Üres templomok – bealkonyult a kereszténységnek Nyugaton?

Ahogyan a pogányság fölött eljárt az idő és végül összeomlott a győzedelmes kereszténység fizikai és szellemi pörölycsapásai alatt, úgy most a kereszténység is az utolsókat rúgja az aktuális Zeitgeist hatására, legalábbis Nyugaton, de csak ott, mert a világon mindenhol máshol nagyon is életerős. Mindkét hagyománynak megvolt a maga életciklusa. Semmi nem tart örökké, és most a nyugati kereszténység Molnár Tamás szerint ugyanazon megy keresztül életciklusa utolsó fázisában, mint egykor a pogányság a hanyatló Római Birodalom utolsó évszázadaiban. Gazdag István véleménycikke.

„Ha Nietzsche korunk filozófiai misztikájának csúcsán áll, ez azért van így, mert magára merte vállalni Isten meggyilkolásának és az ég kiürítésének bűnét. Csodáljuk és gyűlöljük őt mint bűnbakot. (…) Symmachusnál is jobban, mélyebben érzem át a dekadenciát, amely immár nem egy korszak végét, hanem a helyreállítás lehetetlenségét jelenti. Nem a bútorokat cseréltük ki, leromboltuk a házat.”¹

Symmachus római arisztokrata, az új keresztény renddel szembeni pogány ellenállás egyik utolsó jelentős képviselőjének lelki társaként Molnár Tamás katolikus gondolkodó a régi, adott esetben keresztény világ elmúlását siratja el, mint annak idején Symmachus a paganitas végét. Ahogyan a pogányság fölött eljárt az idő és végül összeomlott a győzedelmes kereszténység fizikai és szellemi pörölycsapásai alatt, úgy most a kereszténység is az utolsókat rúgja az aktuális Zeitgeist hatására, legalábbis Nyugaton, de csak ott, mert a világon mindenhol máshol nagyon is életerős. Mindkét hagyománynak megvolt a maga életciklusa. Semmi nem tart örökké, és most a nyugati kereszténység Molnár Tamás szerint ugyanazon megy keresztül életciklusa utolsó fázisában, mint egykor a pogányság a hanyatló Római Birodalom utolsó évszázadaiban. A katolicizmus vonatkozásában ez a hanyatlás előbb-utóbb a II. vatikáni zsinat nélkül is bekövetkezett volna, amely legfeljebb csak felgyorsította a folyamatot.²

Ahogyan egykor kiürültek a pogány szentélyek, úgy most – a francia katolikusok legrégebbi napilapja szerint – „a templomok és szemináriumok kiürülnek. A katolikus generációk során a hit átadása már csak a konzervatív érzékenységű családokban történik meg. A francia katolicizmus kibékíthetetlen közösségekre szakadt, amelyek a folklórhoz és egy vallási örökséghez ragaszkodnak. Ma a gyakorló hívők aránya nem haladja meg az 1,8 százalékot.”³ A katolikus egyház franciaországi agonizálása a papság létszámában is megnyilvánul. Az utóbbi félévszázad folyamán több mint negyvenezerről alig tizenötezerre csökkent a plébánosok száma, közülük minden második 75 éven felüli, és az utánpótlásuk sem tűnik biztosítottnak, mert az ezredforduló óta évente kevesebb mint száz papot szentelnek fel.⁴

Egy 2009. december végén közzétett felmérés szintén azt bizonyítja, hogy a katolikus vallásgyakorlás összeomlott a franciák körében. Noha 64 százalékuk – inkább csak kulturális beidegződésből – akkor még katolikusnak vallotta magát, a vasárnapi miséket már csak alig 4,5 százalékuk látogatta rendszeresen, ami alig hárommillió vallásgyakorlót jelentett. A megmaradt katolikus hívők legbensőbb hitbéli meggyőződését illetően három adat különösen beszédes: a 42 százalékuk többé már nem hisz vallásuk „civilizáló szerepében”, 63 százalékuk egyetért azzal, hogy „minden vallás egyforma”, 68–75 százalékuk pedig egyenesen azt kéri az egyháztól, hogy sürgősen vizsgálja felül a válással, fogamzásgátlással és abortusszal kapcsolatos álláspontját.⁵

Guillaume Cuchet vallástörténész úgy véli, hogy noha a francia katolicizmus hanyatlása már a XIX. században elkezdődött, az 1960-as években brutálisan felgyorsult. Addig a franciák túlnyomó többségét még megkeresztelték és közülük minden ötödik még rendszeresen eljárt misére. 1965 után azonban a hitgyakorlat összeomlik, elsősorban a fiatalok körében. A jelenséget a konzervatív pólus a '68-as eseményekhez társítja, a progresszív pólus pedig a VI. Pál pápa által 1968-ban hozott Humanae Vitae enciklikához, amely megtiltotta a katolikus párok számára a kémiai fogamzásgátlók használatát. Cuchet szerint az egyház modernizálására irányuló vállalkozás paradox módon felgyorsította azt a hanyatlást, amelyet a társadalmi és kulturális változások mindenképpen előidéztek volna.⁶

Jelenleg már csak a franciák 41 százaléka vallja magát istenhívőnek, alig 17 százaléka hívő és gyakorló kereszténynek, de a megkereszteltek 66 százaléka soha nem jár misére, és csak a 2 százalékuk jár misére vasárnaponként.⁷ Ezt a képet némileg árnyalja vagy inkább sötétíti, hogy míg 1950-ben csak 50 000 evangéliumi keresztény élt Franciaországban, addig 2024-ben már 750 000, és az évi 3-4 százalékos növekedési ütemmel, amely elsősorban az afrikaiak tömeges beáramlásának köszönhető, a számuk 2050-ben közel 2 millió lesz. Akkorra az evangéliumiak demográfiailag túlszárnyalják a maradék katolikusokat, és Franciaországban ők lesznek a „hivatalos kereszténység”. Lassan, de biztosan faji alapú egyházak jönnek létre az ország egész területén. Már 3000 ilyen működik, és a számuk exponenciálisan növekszik.

Ami a kereszténység európai erodálódását illeti, egy felmérés szerint a vizsgált húsz európai ország közül csak hat van, amelyben még nagyobb az önmagukat keresztényeknek vallók aránya a fiatalok körében, mint a vallástalanoké, ezek csökkenő sorrendben Lengyelország, Litvánia, Ausztria, Szlovénia, Írország és Portugália. Németországban „holtversenyben” állnak a keresztény és vallástalan fiatalok, viszont az összes többi országban több fiatal mondja magát vallástalannak, mint kereszténynek. Ezek a vallástalanok arányának csökkenő sorrendjében Csehország, Észtország, Svédország, Hollandia, Egyesült Királyság, Magyarország, Belgium, Franciaország, Dánia, Finnország, Norvégia, Spanyolország, Oroszország, Svájc. Ma már csak minden negyedik magyar fiatal tartja magát katolikusnak és alig három százalékuk jár hetente misére.⁸

Az Európai Unióban már kisebbségben van a kereszténység a vallástalanokkal szemben, míg a vallásos hit az idősebbek, a nők, az iskolázatlan rétegek és a jobboldaliak (57 százalék) körében általánosabb.⁹ A hetente misére járók aránya Lengyelországban (48 százalék), Romániában (30 százalék), Olaszországban (27 százalék), Szlovákiában (27 százalék) és Horvátországban (22 százalék) a legmagasabb, Svédországban (5 százalék), Finnországban (5 százalék), Észtországban (4 százalék), Izlandon (3 százalék) és Dániában (3 százalék) a legalacsonyabb, Magyarország a középmezőnyben van (10 százalék).¹⁰

Olaszországban 2018-ban a gyakorló hívők aránya (25,4 százalék) szinte felére csökkent a nem gyakorlókéhoz (45,7 százalék) képest. Ezzel párhuzamosan 21,4 százalékra nőtt a vallástalanok aránya, akik között a nagyon fiatalok vannak túlsúlyban (28,8 százalék). Már csak minden ötödik katolikus (20,5 százalék) jár vasárnaponként misére.¹¹ A nők, akik mindig is sokkal nagyobb számban vettek részt a vasárnapi misén, mint a férfiak, még gyorsabb ütemben hagyják el azt, olyannyira, hogy a fiatalok körében (akiknek alig 10 százaléka jár vasárnaponként misére) már nincs számbeli különbség a két nem között. Noha ma még a nőknek, főleg az időseknek, jelentős és látható a jelenlétük a vasárnapi miséken, a közeljövőben ez már nem lesz így. Mindeközben a megkeresztelések és a templomi esküvők aránya 50 százalék alatt van, a templomok 70 százaléka omladozik és sok egyházmegye a csőd szélére került az adómentessége ellenére.¹²

Németországban is megállíthatatlannak tűnik a kereszténység zsugorodása az istenhitet vallók számának drámai csökkenése nyomán. Az egykori NDK számít a világ egyik legkevésbé vallásos területének, ahol a lakosság 52 százaléka ateista és csak a 8 százaléka hisz egy személyes istenben. Az ország nyugati részén a lakosság 54 százaléka még istenhívő, de a templomok többnyire ott is konganak az ürességtől. Míg a volt NSZK-ban a 68 éven felüliek 36 százaléka és a 28 éven aluliak 18 százaléka hisz istenben, addig a volt NDK-ban a 68 éven felüliek között alig 12 százalék, a 28 éven aluliak között pedig szinte senki.¹³ 2000 óta több mint 400 katolikus és több mint 100 protestáns templom zárta be kapuját, és a következő néhány évben 700 másik katolikus templomra is ugyanez a sors vár. Jelenleg a protestánsok alig négy százaléka számít rendszeres hitgyakorlónak, és a katolikusok körében is csak 12 százalék a rendszeres templomlátogatók aránya.¹⁴ Tavaly több mint egymillióan hagyták el Németország legnagyobb egyházait, ezzel a vallástalanok (47 százalék) lettek az ország legnagyobb csoportja. Az evangélikus és a katolikus egyház egyenként kb. 580 ezer hívet vesztett.¹⁵

Anglia és Wales lakosságának már csak egy kisebbsége (43,8 százaléka) vallja magát kereszténynek, a többség (48,5 százalék) vallástalan, a maradék pedig más vallások híve. Különösen az aktív vallásgyakorlás szempontjából van „rossz bőrben” a kereszténység, a híveinek ugyanis alig egyharmada mondható rendszeres templomlátogatónak, és köztük is relatív többségben vannak az idősebb korosztály tagjai (jellemző módon a 65 éven felüli nők) és a színes bőrűek. Árulkodó jel, hogy a harmadik világbeli honfoglalók által leginkább elözönlött londoni agglomeráció számít az ország legvallásosabb régiójának.¹⁶ A keresztény hitelhagyás dinamikáját jól érzékelteti, hogy minden 26 hitelhagyóra csak egyetlen megtért jut.¹⁷

A skótok 52 százaléka vallástalan, míg 1999-ben ez az arány 40 százalék volt. A skót egyházhoz tartozók aránya 1999-ben 35 százalék volt, 2016-ban már csak 20 százalék, noha a kétharmaduk sohasem jár templomba.¹⁸ A skót egyház Life and Work nevű 140 éves hivatalos magazinja, amelyet egykor a skótok egyharmada olvasott, megszünteti a kiadást, mivel a Kirk, ahogy a vallásfelekezetet általában nevezik, pénzt próbál megtakarítani, miközben egyre súlyosbodó hitbeli és pénzügyi válsággal küzd, ezért több száz templomot bezár és kiárusít.¹⁹

Magyarországon 1992 és 2022 között a kereszténység aránya 92,9 százalékról 42,5 százalékra csökkent (a katolikusok aránya 67,8 százalékról 29,2 százalékra). 2022-ben a 30–39 éves korosztályban csak 35,5 százalék vallotta magát kereszténynek, ez az arány a 20–29 éves korosztályban tovább csökkent 32,8 százalékra.²⁰ Az utolsó, 2022-es népszámlálás adatai szerint során 56 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik felekezethez, vagy nem válaszolt a kérdésre (a legtöbb ateista kényszerűségből ezt a megoldást választotta). Az ország lakosságának 27 százaléka tartotta magát vallástalannak.²¹

„Magyarországon a vallásos emberek, különösen a katolikusok száma drasztikusan csökken, annak ellenére, hogy a nemzeti-konzervatív hatalom széles körű támogatást nyújt az egyházaknak és a vallásoktatásnak. Míg egyesek a politika és a vallás közötti kapcsolat felülvizsgálatát szorgalmazzák, a kormánypárti sajtó azt hangoztatja, hogy Magyarország továbbra is a keresztény kultúra és hagyományok országa marad.” A francia lap Gégény István katolikus hittanárt idézi már az írás címében is (igaz, kérdőjellel), aki szerint „megbukott a politikai kereszténység”.²²

Egy Magyarországon élő amerikai konzervatív nyelvtanár lényegében ugyanígy értékeli a helyzetet. „Az olyan nemzetek, mint Magyarország, állítólag a liberalizmus alternatívájaként fogadják el a kereszténységet. A valóság azonban egészen más. (…) A magyar kereszténység alapvető gyengesége, hogy fokozatosan egy sor felületes kulturális jelzővé válik. Orbán Viktor gyakran beszél egy »kereszténydemokrácia« felépítéséről, mint a nyugat-európai liberalizmus alternatívájáról, de az ilyen grandiózus kijelentések felvetik a kérdést: mit jelent a kereszténydemokrácia egy olyan országban, amely fokozatosan megfeledkezik keresztény örökségéről? Orbán retorikájától a nemrégiben módosított alkotmány büszke megerősítéséig, amely Magyarország »keresztény kultúráját« hangsúlyozza, a budapesti politikai légkör szinte középkori szintű jámborságot sugall. (…) A templomlátogatásokra vonatkozó adatok azonban megerősítik a gyorsan szekularizálódó társadalom képét. Bár a magyarok többsége katolikusnak vallja magát, csak 12 százalékuk jár rendszeresen templomba. A magyarok kevesebb mint 15 százaléka tartja a vallást »nagyon fontosnak« az életében (…) A keresztény szimbolika iránti általános lelkesedés és a vallási részvétel csökkenése nem csak Magyarországra jellemző. (…) Kelet-Európa nagy templomainak fokozatos átalakulása spirituális jelentőségét vesztett múzeumi darabokká szomorú sors egy olyan régió számára, amely egykor a keresztény hitben gyökerezett.”²³

A fehérek körében egészen a legutóbbi időkig a kereszténység legerősebb bástyájának számító Amerika egykor virágzó egyházai lassan bezárják kapuikat. Manapság az amerikai vallási közösségek mindössze 10 százaléka rendelkezik 250 főnél több taggal, akik hetente részt vesznek az istentiszteleteken. Egy szekuláris társadalomban egyre kevesebben lesznek egyháztagok a neveltetésük révén. A templomba járók és a templomba nem járók közötti kulturális szakadék egyre mélyül.²⁴

Gyorsuló ütemben zárnak be a templomok, évente már most is legalább 3000²⁵, mivel csökken a gyülekezetek száma, és az amerikai fiatalabb nemzedék elfordul a kereszténységtől. A 18 és 22 év közötti fiatalok közül, akik legalább egy évig rendszeresen jártak templomba a középiskola alatt, tízből heten felhagytak ezzel a szokásukkal. 2020-ban az amerikaiak 64 százaléka vallotta magát kereszténynek, míg a 30 százalékuk vallástalannak minősült. 1972-ben még a 92 százalékuk keresztény volt, 2070-re azonban az arányuk 50 százalék alá fog csökkenni, és a vallástalanok száma valószínűleg meghaladja majd a keresztényekét.²⁶

Jelenleg már csak az amerikaiak 16 százaléka tartja a vallást élete legfontosabb tényezőjének, a templomba járók egyharmada 65 éven felüli, ami kétszerese a korosztály arányának az általános népességben. A baby boom generáció tagjainak körülbelül 20 százaléka, a Z generáció tagjainak pedig körülbelül 45 százaléka vallástalan. Az ország 350 000 keresztény gyülekezetének egyharmada „a kihalás szélén áll”.²⁷ Míg 2000-ben átlagosan 137 fő látogatott el egy vasárnapi misére, 2000-ben már csak 65.²⁸

Az amerikaiak templomi tagsága 2020-ban tovább csökkent, és már csak a 47 százalékuk tagja valamelyik keresztény felekezetnek.²⁹ Érdekes jelenség, hogy a legfiatalabb Z generációban a nők közel 40 százaléka vallja magát vallástalannak, míg a férfiaknál ez az arány csak 34 százalék. Minden más korcsoportban a férfiak inkább vallástalanok, összhangban az általános trenddel, amely szerint a nők vallásosabbak, mint a férfiak.³⁰

Amerikában minden 100 új katolikus helyett több mint 800-an távoznak az egyházból. Az amerikaiak csupán 19 százaléka vallja magát katolikusnak, míg 2007-ben még 24 százalék volt az arányuk. Ehhez képest a protestánsok aránya 21 százalékkal csökkent, míg a vallástalanoké 81 százalékkal nőtt. Az egykori katolikusok közül 56 százalék vallástalan lesz, 32 százalék pedig protestáns. A katolikusok számarányának viszonylagos stabilitása csak a latin-amerikai bevándorlóknak köszönhető.³¹

Ami pedig a kereszténység globális helyzetét illeti, jelenleg már több keresztény él Afrikában, mint bármely másik földrészen.³² A katolikusok száma is Afrikának köszönhetően növekszik, és ma már minden ötödik katolikus fekete bőrű.³³ A számokat tekintve Afrika nem a katolikus jövő – hanem a jelen.³⁴

A kereszténység, pontosabban a katolicizmus fehérek körében tapasztalható hanyatlását (dekadenciáját) Molnár Tamás is a II. vatikáni zsinattal hozza összefüggésbe. A zsinaton ugyanis valójában „arról folyt a vita, hogy miként lehet összeegyeztetni az egyházat és a modern (amerikai) demokráciát. (…) A dekadencia … (mint) folyamat Róma és az Egyesült Államok között zajlott, amelyek közül ez utóbbi az előző protestantizálásának–laicizálásának laboratóriumaként szolgált. (…) A zsinat Róma amerikanizációja volt, pontos történelmi megfelelője Itália kétezer évvel ezelőtti romanizációjának. (…) … a XX. század második felének Amerikája … mindenekelőtt Róma-ellenes (mindkét értelemben), egy sekélyes és anyagias civil társadalom, egy olyan világhatalom, amelyet kizárólag az üzlet és az ebből szükségképpen következő szekularizáció foglalkoztat. (…) Természetesek, egyszersmind végzetesek tehát a zsinaton bekövetkezett fejlemények; az amerikai szellem diadala, diskurzusának demokratizálódása s az elkövetkező pluralizmust alig leplező állásfoglalása.”³⁵ Mindez mára odáig vezetett, hogy „az egyház … egy elvilágiasodott, kufárkodó és szociáldemokrata világot kínál s közben ugyanazzal a tartalommal és ugyanazzal a rideg buzgalommal árulja a bolygóméretű globalizációt, mint az ENSZ, a NATO és a brüsszeli bürokraták.”³⁶

Molnár Tamás ítélete megfellebbezhetetlen: az egyháza(ak) felsővezetése immár nem képes és nem hajlandó doktrinális alternatívát nyújtani az amerikanomorf globalizmus természetellenes, pusztító és egységesítő civilizációs „értékeivel” szemben, mert ő maga is behódolt ezeknek, ráadásul kiüresítve azt a metafizikai szakralitást, amely évszázadokon át a létalapja volt. Nem csoda, hogy egyre többen ábrándulnak ki a kereszténységből Nyugaton. Az ellenkezője lenne meglepő.

Mint mindig, ez esetben is fejétől bűzlik a „hal”, nemcsak világszinten, hanem nálunk is, amint az legutóbb a Mi Hazánk Veszprém vármegyei turulszobor-avatása kapcsán ismét bebizonyosodott.³⁷

1. Molnár Tamás: Én, Symmachus, (ford. Vajda Lőrinc), 2000, 42–43. p.
2. Egy amerikai kutatás szerint a II. vatikáni zsinat is felelős lehet a templomok kiürüléséért, magyarjelen.hu, 2025.08.20.
3. Le déclin du catholicisme et l’hypothèse d’une «rupture anthropologique», la-croix.com, 2023.06.26.
4. La mort lente de l’église catholique, slate.fr, 2010.06.27.
5. Analyse: Le catholicisme en France en 2009, Ifop, novembre 2009
6. Comment notre monde a cessé d’être chrétien, anatomie d'un effondrement, 2018
7. 59 % des Français ne croient pas en dieu, 2 % vont à la messe tous les dimanches, cnews.boats, 2025.06.03.
8. Stephen Bullivant, Europe's Young Adults and Religion, Findings from the European Social Survey 2014–16, St Mary University, London
9. Social values, Science and Technology, Eurostat, 2005
10. europeanvaluesstudy.eu, 2017; kerekített adatok
11. Il declino del cristianesimo: nella Ue è in minoranza, ilmessagero.it, 2018.03.25.
12. L’Italia non fa più eccezione. A messa ci vanno i vecchi e tra un po' nemmeno loro, diakonos.be, 2024.03.25
13. East Germany world’s most Godless area, thelocal.de, 2012.04.20.
14. Christians „will be minority in Germany”, thelocal.de, 2013.09.06.
15. German churches lost over a million followers last year, „nones” now the largest group, christiantoday.com, 2025.04.29.
16. Stephen Bullivant, Contemporary Catholicism in England and Wales: A statistical report based on recent British Social Attitudes survey data, 2016. május
17. Dramatic Fall of Christianity in UK Continues, christianpost.com, 2017.05.15.
18. Most people in Scotland „not religious”, bbc.com, 2016.04.03.
19. Church of Scotland’s 140-year-old magazine to close along with hundreds of churches, thecatholicherald.com, 2025.05.28.
20. Decline of Christianity in the Western world, Hungary, wikipedia.org
21. Magyarország népességének vallási megoszlása, wikipedia.org
22. Déclin de la religion en Hongrie: „l’échec de la chrétienté politique” de Viktor Orban?, courrierinternational.com, 2023.09.29.
23. The Myth of a Christian Revival in Eastern Europe, theamericanconservative.com, 2019.01.07.
24. The emptying of America's churches, mercatornet.com, 2023.10.02.
25. Thousands of churches close every year. What will happen to their buildings?, religionnews.com, 2022.03.15.
26. Losing their religion: why US churches are on the decline, theguardian.com, 2023.01.22.
27. The faithful see both crisis and opportunity as churches close across the country, npr.org, 2023.05.17.
28. Why the minichurch is the latest trend in American religion, religionnews.com, 2021.11.16.
29. U.S. Church Membership Falls Below Majority for First Time, gallup.com, 2021.03.29.
30. In a first, young men are more religious than young women, nytimes.com, 2024.09.23.
31. Catholics Are Rapidly Losing Ground, crisismagazine.com, 2025.03.04.
32. More Christians Now Live in Africa Than Any Other Continent in the World, christianpost.com, 2018.07.11.
33. Porté par l’Afrique, le nombre de catholiques continue d’augmenter, la-croix.com, 2018.06.13.
34. Running the numbers, Africa isn’t the Catholic future – it’s the present, cruxnow.com, 2023.01.25.
35. Molnár, i. m. 38–40. p.
36. Molnár, i. m. 35. p.
37. Kommunista nyomásra tiltották el a Turul-szobor avatástól Szabó Zoltán atyát, magyarjelen.hu, 2025.08.28. 

Gazdag István

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.