Profi despota vagy a nemzet professzora volt Kásler Miklós?

Dr. Fodor János onkoradiológus, az MTA doktora az alábbiakban olvasható szociografikus alaposságú írásában a nemrég elhunyt Dr. Kásler Miklós életpályájában elemzi a magyar társadalom szellemi vezető rétegében tetten érhető, a magyarság kárára lévő HR-folyamatokat, amelyet e tanulmány után akár káslerizmusnak is elnevezhetünk. Vélemény.

„De mortuis nil nisi bene” eredeti értelmében: a halottról jól, azaz az igazságot, vagy semmit sem kell mondani. A káslerizmus, mint jelenség persze nem új, sőt réges-régi, de annál virulóbb jelensége, beteges tünete a magyar közéletnek. Már Mikszáth zseniális műveiből megismerhettük az uram-bátyám politika lényegét, és Szabó Dezső intő gondolata is mély igazság: „Azok számára, akik pályájukat a közösség sorsába keverték, a halál nem alibi és nem menedék” (Gömbös Gyula, 1936).

Így hát semmi meglepő nincs benne, hogy az átvilágításos terápia magyar doyenje, az Országos Onkológiai Intézet mai napig aktív professzora, aki már 

az 1991-es Hunnia-per főszerepébe is a rákos társadalmi folyamatokat megvilágító cikkével került, 

alábbi tanulmányával is figyelmezteti a magyarságot a magyar politika burjánzó daganatára: az érdemtelenek törtető karrierizmusára, amellyel elfoglalják a magyarság irányító posztjait, és kiszorítják, ellehetetlenítik azt a magyarságot, amely „keleti súlyosságával, erős méltóságérzékével, beteg szemérmetességével nem alkalmas a törtetésre, a versenyre.” (Szabó Dezső: Szellemi életünk tragédiája: Horvát János könyve Petőfiről, Irodalomtörténet, 1923).

Dr. Fodor János írását tartalmi változtatás nélkül tesszük közzé.

„Profi despota, elszállt ezoterikus vagy ügyes lobbista?” – kérdezte Dr. Kásler Miklóssal kapcsolatban 2018-ban az Index hasábjain Kolozsi Ádám. 2025-ben, halála után a nemzet professzorának nevezi az általa szerkesztett könyvben B. Király Györgyi.

Nem hívta senki az Országos Onkológiai Intézetbe. Dr. Bánhidy Ferenc osztályvezető főorvos, a legsötétebb MSZMP-sek egyike vette fel a Fej-Nyak Sebészeti Osztályra. Kandidátusi disszertációját 1986-ban védte meg. Főigazgató főorvosnak az Országos Onkológiai Intézet élére 1992-ben nevezték ki, az akkor már 1971 óta intézetvezető Eckhardt Sándort váltotta. 

Kásler Miklós Antall József, az akkori miniszterelnök kezelőorvosának, Németh György professzornak a támogatását élvezte. 

Mellékes, hogy a diplomás kar a másik két pályázót, sem Dr. Bodó Miklós elkötelezett MSZMP-st, sem Dr. Kerpel-Fronius Sándort nem kedvelte. A kezelő orvos támogatása mindenkivel szemben elsőbbséget élvezett. Kásler azonnal és később is pályázott a Magyar Onkológusok Társasága elnöki posztjára, de soha nem választották meg. Tanácsadói javasolták, hogy hagyja abba a felesleges próbálkozásokat. 

Működésük kezdetén (Kásler főigazgató és Németh György klinikai igazgató) felszámolták a terápiás döntéshozatalért felelős szakbizottságokat (kivéve az emlő bizottságot).

Később ezek ismét megalakultak, mert a szakszerűtlen döntés a kezelési elvekkel teljes ellentétben volt.

Nem volt nagy keresztény

Ő maga nyilatkozta nekem önéletrajzírása közben, hogy feleségével, Dr. Lányi Cecíliával nem esküdtek templomban, fiuk, Andráska nem volt megkeresztelve. Később Szent Lászlóról tartott előadásokat, de nem említette, hogy szülővárosában is van egy Szent Lászlóról elnevezett plébániatemplom. Szent László templomok a Kárpát- medencében című könyvemből vett át képeket, kérés nélkül. Az én szülőfalum templomának oltárképét vetítette és nem szülővárosáét.

Egyetemistaként, a Szegedi Tudomány Egyetemen, pályaműveket írt a Marxizmus-Leninizmus Tanszékre. 1981-ben már MSZMP-s ként került az Országos Onkológiai Intézetbe, abból az utolsó években sem lépett ki. Valószínű, hogy szülei is a Kádár rendszer elkötelezettjei voltak. Édesanyja, Boda Aranka óvónő, a sárvári Hazafias Népfront elnöke, édesapja dr. Kásler István a járásbírósági tanács elnöke volt, amihez a párt bizalmára is szükség volt. Kásler Miklós kereszténységét jóval később, csak a 2010-es évektől kezdte hangoztatni.

A magyar történelem a rendszerváltás előtt is érdekelte. Erdély helyzete is foglalkoztatta, bár nem utazott oda. Én gyakran jártam Erdélybe a 70–80-as években, tőlem érdeklődött, hogy mi újság Erdélyben. Igazgatásának első éveiben kérésére kétszer kísértem oda. Szerette és kezelésre fogadta az erdélyi magyarokat.

1998 után négy egyetemen tanszékvezető (Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). Ennek ellenére egyetlen egy tanítványa sincs. 

Hivatalosan egyetlen PhD hallgatóval foglalkozott (a DSc fokozat megszerzése miatt), Dr. Remenár Évával. A teendőket itt is Dr. Bak Mihály, az MTA doktora végezte.

Három nap alatt szakvizsga

A Semmelweis Egyetemmel nem volt felhőtlen a viszonya. 2000-ben az egyetembe integrált Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen működött onkológiai tanszék, melyet 1998 közepétől Kásler vezetett. 

A beolvadás után a Haynal Imre Egyetem tanszékei lassan elsorvadtak, az egyetem kari tanácsa megszüntette azokat, az onkológiát is 2004-ben. 

2008-ban az Semmelweis Egyetem pályázatot írt ki az onkológiai tanszék vezetésére. Kásler Miklós is pályázott, de eredménytelenül.

Kiderült, hogy klinikai onkológiából nincs is szakképesítése. Három nap alatt lett.

Ez is csak hazánkban történhetett meg, de a tanszék létesítésére csak 2014-ben került sor. 2014. június elsejétől lett újra saját onkológiai tanszéke a Semmelweis Egyetemnek, vezetőnek Kásler Miklóst nevezték ki.

Miután 2004-ben megszűnt Kásler Miklós professzori állása a Semmelweis Egyetemen, Jung János marosvásárhelyi professzor segítségével a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kapott professzori kinevezést, és az Országos Onkológiai Intézettel közös doktoranduszképzés kezdődött. 

Magyarországról huszonegy hallgató szerzett PhD tudományos minősítést 2015 végéig. Tudomásom szerint egyiket sem próbálták magyar egyetemen elismertetni. Döntő többségük nem felelt meg a hazai követelményeknek, ezért elismertetésük lehetetlen lett volna. A közös képzést Jung János professzor ettől függetlenül hasznosnak tartotta. Egyébként intézetünk marosvásárhelyi doktoranduszai Dr. Szentirmay Zoltánnak, a Molekuláris Patológiai Osztály vezetőjének mondtak köszönetet a támogatásért. 2007-től a Pécsi Tudományegyetem Onkológiai Tanszékének az igazgatója, de az onkológiai klinikát Dr. Mangel László (akkor docens majd professzor) vezette.

Pintér Sándor barátsága

Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói pozíciója lehetővé tette, hogy minden politikai vezetővel kapcsolata legyen, és azokat kihasználja pozícióban maradásához. 

Már Kökény Mihály egészségügyi miniszter le akarta váltani, de Horn Gyula megmentette. 

Gyurcsány Ferenc (2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Gyurcsány kormánytól kapta), és Sólyom László is járt intézetünkben. Dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter vadászpartnere volt, és akkor is kiállt mellette Kásler Miklós, amikor forrást vontak ki az egészségügyi ellátásból. 

A Fideszhez valószínűleg a szintén vadász Pintér Sándor belügyminiszter barátsága teremtette meg a jó kapcsolatot. 

A kompromisszum nála azt jelentette, hogy mindenkit ki kell szolgálni a pozícióban maradásért. 2015-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal tüntették ki, 2018-ban Széchenyi-díjat kapott.

Kásler Miklós igazgatása kezdetén néhányan (főleg liberálisok) távoztak az intézetből. Az osztályvezetők zömmel lecserélődtek és támogatták Káslert, magamat is beleértve. Kezdetben is tudtuk, hogy karrierista és despota, de nem voltak nyomasztóak a munkakörülmények, és nem volt hátrány magyarnak lenni. Egyetértésre volt szükség a belső béke megteremtéséhez. Ha arra szükség volt, összeköttetéseinkkel is segítettük pozícióban maradását. 

Később végleg elvesztette önkontrolját és hitte, hogy nem csak sikeres karrierista, de nagy tudós is. Tudománytalan megállapításai szakmai körökben nagy felháborodást keltettek.

Országos ismertségét a szakmai körökben erősen kritizált Nemzeti Nagyvizit című tévé- és rádióműsor (magyar történelem sorozat, 2013) alapozta meg, amelyet Földesi Margit irodalmár kezdeményezett, az ő ötlete volt, Gyurkovics Tibor Nagyvizit című drámája után. A hanganyagot is részben ő tette át írásba. Az írott anyag könyvformában, hat kötetben is megjelent a Kairosz kiadó gondozásában. A megjelentetés költségeire Kásler Miklós a Magyar Nemzeti Banktól harminckilencmillió forintot kapott.

MTA doktorátus és saját kutatómunka

Az Emberi Erőforrások Minisztere volt 2018–2022 között. A Covid–19 járvány kezelésében alkalmatlansága miatt a perifériára került. Logisztikai kérdésekben Pintér Sándor belügyminiszter intézkedett. A Magyarságkutató Intézetben, melynek alapító elnöke, majd igazgatója is volt minisztersége után, folyamatosan összeütközésbe került a kutatókkal. Végül, 2025 júniusában közös megegyezéssel leváltották, de nagybetegen is miniszteri főtanácsadó lett. A Magyarságkutató Intézet létrehozásában lényeges szerepe volt, és az archeogenetikai kutatások elindításában is.

A Magyarságkutató Intézet a magyar kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányítása alatt kezdte meg működését 2019. január 1-jén. Alapító elnöke Kásler Miklós miniszter. Első főigazgatója Horváth-Lugossy Gábor (2019–2023), majd őt követte Kásler Miklós (2023–2025). A kutatóközpontok vezetői (Archeogenetika: Dr. Nagy Péter, Eszmetörténet: Dr. Biró Csilla, Klasszika-filológia: Dr. Fehér Bence, László Gyula Kutatóközpont és Archívum: Dr. Szabados György, Magyar Nyelvtörténet: Dr. Pomozi Péter, Népességföldrajz és Geoinformatika, Néprajz-és Népzene, Nyelvtervezés: Dr. Bódi Zoltán, Régészet: Dr. Horváth Ciprián, Történettudomány: Dr. B. Szabó János) közül csak Dr. Nagy Péter nyilvánított véleményt a Nemzeti Nagyvizit című könyvben, aki már harmincöt éve az USA-ban él és dolgozik. Pozitívan beszél az együttműködésről.

Kásler folyamatos konfliktusban volt a kutatókkal.

Az Aranybulla 800 éves évfordulójára írt dolgozatát a kutatók döntő többsége visszavonta, mert Kásler a szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte. A magyarok őstörténetével foglalkozó nemzetközi kutatócsoport eredményét, amely genetikai alátámasztást talált arra, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai vérvonalból származnak – mivel a genetikai markerek segítségével feltérképezhető az apai ági genetikai történelem –, ezt az eredményt a magyarok finnugor származása cáfolatának értékelte, noha erre nem alkalmas. 

Kérték, hogy archeogenetikai kérdésekben ne nyilatkozzon. 

Kásler ebben a témában nem volt szakember. Kapcsolatai révén, el tudta intézni, hogy a kérdéses csontokból a genetikai vizsgálathoz mintát vegyenek.

Pályafutása alatt csak a pénz és hatalom érdekelte. Saját, sugárterápiás asszisztenseivel is pereskedett. A veszélyességi pótlékot nem akarta kifizetni. A pert elveszítette, és miden asszisztens megkapta a jogosan járó ötszázezer forintot. 

A kandidatúra után nem volt elsőszerzős, angol nyelvű tudományos dolgozata, az MTA doktora címre mégis pályázott. 

A sugárterápiás osztály anyagából (nyelvgyökrák, Dr. Takácsi-Nagy Zoltán) írtunk helyette egy elsőszerzős dolgozatot (In Vivo, 2008). Ezenkívül felhasználta társszerzőként Dr. Tímár József, Dr. Szentirmai Zoltán és Dr. Lövey József dolgozatait. Az osztályvezetőktől elvárta, hogy társszerzők legyenek a tudományos dolgozatokban.

Az MTA doktori pályázat első szűrésénél a bizottság tagjai közül öten adtak egyes osztályzatot. 

A kellemetlen eredmény ellenére a tudományos bizottság elnöke továbbította az anyagot Dr. Romics László akadémikushoz, mert a vita során negatív megjegyzés nem volt. Így jó indulattal Romics nyilvános vitára alkalmasnak tartotta a pályázatot. A vita után a pontszám maximális volt, az MTA elnöke az „összeollózás” miatt mégis késlekedett a fokozat megadásával. Kásler főigazgató általános helyettese körbeszaladt a bizottsági tagoknál, hogy a pályázatban foglaltakat ismerjék el a pályázó saját munkájának. Így késleltetve, de Kásler Miklós megkapta az MTA doktora címet.

Nem alkotott semmi maradandót. Munkatársai eredményeit használta fel kiválósága támogatására. Mindenkitől elvárta, hogy kiszolgálja. Machiavelli tanulmányait olvasgatta, különösen a hatalom megragadása és megtartása foglalkoztatta.

A magyar történelmet valóban szerette, de ismeretei nagyon felszínesek voltak. Nem szolgálták a magyar identitás megerősítését, 

a magyar népi-nemzeti radikalizmusra soha nem hivatkozott. A magyar sorskérdéseket igazán nem ismerte. 

Példa rá, hogy miniszterként Herczeg Ferencről (Franz Herzog) elnevezett irodalmi díjat alapított, akinek anyanyelve német volt, és aki tízéves koráig nem tudott magyarul. Irodalmi művei szórakoztatóak, de nem tartoznak az első vonalba. Képviselő, sőt felsőházi tag is volt a Horthy-rendszerben. 1929-ben Nobel-díjra is jelölték.

Nagy íróinkat, például Móricz Zsigmondot vagy Szabó Dezsőt mellőzte a Horthy-rendszer. Kásler miniszter úr is inkább a német szellemiségre alapozta a magyar önazonosságot. 

Maga a középosztály főleg idegenből jött (német és zsidó) magyarokból állt a két világháború közti időszakban. 

Azóta az antiszemitizmus ellen Orbán Viktor miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett. A szomszédos országok e nélkül is jól megvannak. Egyetlen népet sem lehet egy másik fölé emelni. A zsidók fajiságukból vallást csináltak, és a Tóra törvényei ma is érvényben vannak.

A rabbiképző és a gyógyszerlobbi embere

Kásler Miklós kezdetben nem volt filoszemita. Később már közös történelmünkről mesélt a Gozsdu udvarban. Ettől függetlenül igazgatása alatt az intézet rabbiképző jellege megszűnt. Dr. Rónay Pál sebész főorvos, akinek apai ősei Csehországból idetelepített Bach-huszárok voltak, nevezte intézetünket „rabbiképzőnek” Eckhardt Sándor igazgatása alatt. 

Eckhardt Sándor édesapja az ELTE professzora volt és a „Szemle-fiúkhoz” tartozott. Ezek zömmel német származásúak voltak, és a Szekfű Gyula által szerkesztett Magyar Szemlében publikáltak. Eckhardt Sándor nagyon értelmes volt, és több nyelven beszélt. Oroszul is megtanult, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökével, Blohin professzorral jó kapcsolata volt. 

Eckhardtnak a tudományra nem sok ideje maradt, de munkatársai eredményeit nem sajátította ki. Egyértelműen a gyógyszerlobbi embere volt.

Intézetünk tizennégyes épülete még Eckhardt Sándor igazgatása alatt épült. Az ötemeletes sebészeti tömbre már Kásler Miklós kapott a kormánytól több mint ötmilliárd forintot. Igazgatása alatt szinte minden épület megújult vagy kibővült. A kert is szépen művelt. A kulturált környezet kétségtelen, hogy a főigazgatót is minősíti. Kásler Miklós folyamatosan törekedett arra, hogy betegeink szép környezetben gyógyuljanak és munkatársak szép és jól felszerelt intézetben dolgozzanak. Az intézetből való távozása előtt minden új, vagy felújított épületre saját nevével is ellátott márványtáblát tetetett. Nyilvánvaló, hogy önfényezésről van szó.

Igazgatását Eckhardt Sándor igazgatásával hasonlította össze. Szerette volna azt hallani, hogy Ő jobban vezeti az intézetet. Dr. Bősze Péter professzor, aki „bőszen” távozott intézetünkből, levélben kérte az egészségügyi minisztert, hogy intézetünket Eckhardt Sándorról nevezzék el (2017). A miniszter kikérte Kásler Miklós véleményét, aki a „szívéhez kapott”, és utasította a helyettesét, hogy hívja össze a diplomásokat és nyilatkozzanak, hogy a kérés nem aktuális. Ő távol maradt. Nyilatkoztunk, és maradt a régi név: Országos Onkológiai Intézet.

Megboldogult főnökünknek ez taktikája volt. Szeretett a vitás ügyekből kimaradni. Ez is a konfrontáció kerüléséhez tartozott. Eckhardt Sándor egy német tudatú magyar volt (a rendiség megszűnte után fából vaskarika), Kásler a német neve ellenére egy magyar tudatú magyar. Legnagyobb élményének tartotta, hogy magyar. Magyarnak születni nem élmény, hanem sors. A sorsunkat felvesszük, és egy életen át cipeljük, mint Krisztus a keresztjét. Számára nem a magyar sors volt a legfontosabb, hanem a karrierépítés.

A nemzet professzora

A nemzet professzora – Kásler Miklós közelről című könyvet B. Király Györgyi szerkesztette. 2025-ben jelent meg, már Kásler Miklós elhalálozása után, de a róla szóló beszélgetéseket még maga válogatta be a kötetbe. A nyilatkozókat élete olyan tanúinak nevezi, akik hitelesen örökítik meg személyét és cselekedeteit. Tehát azokkal készültek az interjúk, akik felkérést kaptak. A kötetben azok szerepelnek, akiket Kásler Miklós beválogatott. Erős elfogultságról van szó. Szerette volna meghatározni, hogy halála után úgy vélekedjenek róla: élete nem a karrierizmus és despotizmus jegyében telt, hanem egy nagy tudós és nagy keresztény áldozata a betegekért és a magyarságért.

Meglepő, hogy az Országos Onkológiai Intézet vezetői közül (Dr. Polgár Csaba főigazgató és tanszékvezető, Dr. Ottó Szabolcs főigazgató-helyettes, Dr. Lövei József klinikai igazgató, Dr. Csuka Orsolya stratégiai igazgató, Cseh Lujza humánpolitikai igazgató, Béres Margit gazdasági igazgató, Hanyecz Katalin ápolási igazgató) senki nem szólal meg, bár mivel huszonhat évig (1992–2018) állt az intézetet élén, valamennyiüket ő nevezte ki.

Kásler Miklós 2018 és 2022 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt a vezetője. Minisztersége alatt számos államtitkár (parlamenti álamtitkár: Rétvári Bence, közigazgatási államtitkár: Latorcai Csaba, az egészségügyért felelős államtitkár: Nagy Anikó, majd Horváth Ildikó, az oktatásért felelős államtitkár: Bódis József, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár: Novák Katalin, az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár: Vitályos Eszter, a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár: Pacsay-Tomassich Orsolya, a kultúráért felelős államtitkár: Fekete Péter, a sportért felelős államtitkár: Szabó Tünde, a szociális ügyeket és a társadalmi felzárkózást: Fülöp Attila felügyelte) szolgált. Nagy Anikó gyorsan visszament főigazgatónak a Heim Pál kórházba. Novák Katalin függetlenítette magát és miniszter, majd köztársasági elnök lett. A portrékönyvben egyedül Fekete Péter szerepel. Számomra a legérdekesebbnek tűnik, mert őszinte – ahogy írja: legalább kétszázszor lett volna kedve sarkon fordulni, de kitartott minisztere mellett, mert a megkötött szövetség szentség. Egyébként nagy tudású, magát tévedhetetlennek gondoló személynek nevezi egykori főnökét. 

Összegzés

Kásler Miklós nem volt sem nagy keresztény, sem nagy tudós. Despota és sikeres karrierista volt. Mindenkit kiszolgált előrejutása érdekében. A Magyarságkutató Intézet létrehozásával nagy szolgálatot tett népünknek, de annak vezetésére alkalmatlan volt.

Minisztersége idején volt a Covid–19 járvány. Megfelelő intézkedések meghozatalára képtelen volt, gyakran a belügyminiszter intézkedett helyette.

Már tehetetlen beteg volt, amikor még mindig pénzes állásba helyezték. Miniszteri főtanácsadó lett a kulturális miniszter mellett. 

Akit a Fidesz egyszer felkarol, az haláláig fent marad. A Fidesz tud pénzt adni a belső köreihez tartozóknak, de nem törődik a magyar identitás elmélyítésével. Ezért kell most a választás előtt külön is megszólítani a fiatalokat a miniszterelnöknek. Ezért van szükség a Harcosok Klubjára, ezért kellenek a Digitális Polgári Körök. 

Nem új dologról van szó. Szabó Dezső ezt írta a miniszterelnöknek 1938-ban: „Öntudatot, öntudatot, öntudatot a magyarságnak, Elnök Úr! Öntudatot mindenekelőtt! Ez ma égetőbb szükség a kenyérnél, hiszen ez a magyar kenyér feltétele. Ez ma sürgetőbb feltétel a levegőnél: hiszen ez a magyar tüdő egészsége, az egész magyar szervezet alapszüksége. Ez az öntudat lesz az egyetlen alkotó rend, az egyetlen védő összefogás, mely biztonságot és jövőt jelent a magyarság számára. Az egyetlen lehetséges termő egység: a magyar öntudat.” A magyar géniuszok szellemi hagyatékát oktatni kell. Csak így öntudatosodhat a magyarság.

Dr. Fodor János onkológus, az MTA doktora

„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.

Kapcsolódó: