Kormányváltás 2026: „Vacsora nincs, balhé az van!”

Történelemórán megtanultuk, hogy a „kenyeret és cirkuszt” elv kiválóan működik, tehát a „tisztelet és szabadság” pártja (Tisza) „kormányzása” alatt is tökéletesen beváltja történelmi feladatát. A nagy „rendszerváltás” után két hónappal sem igazán érezzük a jólét reményét, de cirkusz az van. Hogy egy klasszikust idézzek: „Vacsora nincs, balhé az van!”

Az egész közéletnek van egy irodalomórákról ismerős, szúrós, kissé poros, kissé molyos drámaszaga, amely a sokfelvonásos árulás-, bosszú- és haláljátszmák mögött rengeteg csontvázat rejt a közvélemény által látni nem kívánt színfalak mögött. A miniszterelnök sikeresen fenntartja azt a látszatot, mintha beleszakadna a munkába, holott felszólalásai is azt bizonyítják, hogy csupán elterelő politikát folytat. Napirend előtti felszólalásaiban többnyire üres, demagóg beszédeket tart, amelyekbe beleszövi az éppen aktuális közéleti botrányok számára hasznos információit.

A közösségi médiát is elárasztotta a politika

Az online világ térhódítása olyannyira jelen van napjainkban, hogy ha valami a közösségi médiában nem lelhető fel, vagy ha nem ütközik az arcunkba véget nem érő impulzusáradatként, akkor hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy nem is létezik. Így van ez a politikával is. A pártok és politikusaik lázasan igyekeznek teljesíteni a világ által kiszabott elvárásokat, és igyekeznek megjeleníteni céljaikat, elveiket, felszólalásaikat az online térben is.

A probléma ott kezdődik, amikor az ember első osztályos testvére úgy jön haza az iskolából a választás után, hogy „csak én izéltem a Mi Hazánkra, és a többiek hülyének néztek miatta”. Ilyenkor érdemes lenne elgondolkodni. Egy hat-hét éves kisgyereknek semmi köze a politikához, normális körülmények között még a saját szülei szavazatához sem. Hiszen egy gyerek egyáltalán nem látja át a politikai rendszert; egyértelműen a családja véleményét tükrözi. Viszont semmiképpen nem nevezhető normálisnak az, hogy a politika bármilyen formában megjelenik a közoktatási intézményekben. Akinek nem inge, ne vegye magára, viszont egyre több pedagógus veszi magának a bátorságot ahhoz, hogy véleményt és kritikát fogalmazzon meg a bukott kormányról, illetve istenítse a jelenlegit a rábízott gyerekek előtt – vagy rosszabb esetben közvetlenül nekik. Ez elfogadhatatlan.

A nagy rendszerváltoztatás tehát elhozta első rothadó gyümölcsét: az iskolák aktív ideológiai hadszíntérré váltak.

A harmadik és egyben legveszélyesebb eredményük az, hogy sikerült behálózniuk a fiatalokat és a fiatal felnőtteket – azokat, akik idén szavazhattak először, vagy akik a következő ciklusban lesznek első választók. Társadalmunk legjobban befolyásolható csoportja vígan tapsol, hiszen – ahogy ők látják – minden szebb és jobb a kormányváltás óta. A közösségi média tele van olyan videókkal, amelyekben az új kormányt éltetik ezek a fiatalok, nagyrészt lányok, akik abban látják hazánk fellendülésének lehetőségét, hogy a Tisza politikusai fiatalabbak és jobban néznek ki, mint elődeik. A TikTok tele van olyan felvételekkel, amelyek csak arról szólnak, hogy egyik-másik tiszás politikus mennyire szexi. Vegyük példának a hetekben híressé vált videót, amelyben egy fiatal lány szinte eksztázisban nyilatkozik a kamerának arról, hogy Radnai Márk megfogta a derekát. Sajnos ezeknek a lányoknak fogalmuk sincs arról, mit kellene elvárniuk egy politikustól, és abban mérik az alkalmasságukat, hogy mennyire néznek ki jól, illetve milyen a kisugárzásuk. Viszont ezekkel a videókkal döbbenetesen nagy hatást gyakorolnak a felnövekvő generációkra, akik a közösségi oldalakon szocializálódnak, és ott informálódnak a világ dolgairól.

Ez lehet csak számomra evidens, de honfoglaló ősatyáink bizonyára forognak sírjukban, amikor a férfiasságot és vezetői alkalmasságot így mérik 2026-ban:

Kapcsolódó: