Több hete tematizálja a Mi Hazánk választási rendszer megreformálásáról szóló javaslata a magyar sajtót. Elemzők, politikusok, közszereplők szólaltak meg annak kapcsán, hogy a harmadikutas párt arányosabb és igazságosabb választási rendszert szeretne bevezetni.
Két javaslatról van szó
A párt előzetesen azt szerette volna, hogy a fővárosi választási rendszert és az országgyűlési választási rendszert érintő javaslataikról egyszerre döntsön az Országgyűlés. Ezt a Fidesz megakadályozta, külön-külön szavaztak a módosításokról a képviselők.
Országgyűlési választás
Az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételéről szóló határozati javaslat lényege az lett volna, hogy szülessen meg egy olyan törvény 2026-ig, amely megszünteti a győzteskompenzációt, így az egyéni körzetek megnyerése után pluszban már nem adódna hozzá szavazat egyetlen pártlistához sem. Ezzel a javaslattal többek között azt lehetett volna megakadályozni, hogy a Fidesz egy 50 százalék körüli választási eredménnyel automatikusan kétharmados mandátumarányt szerezzen. Az MSZP és a DK itt segítő jobbot, vagy inkább segítő balt nyújtott Orbánéknak. Politikusaik nem szavazták meg ezt a változtatást. A szavazatoknak épp a kétharmad miatt itt elsősorban nem matematikai, hanem politikai jelentősége van. Abból a nézőpontból érdekes ez a magatartás, hogy annak a rendszernek a megváltoztatását nem támogatták, amelyben sokadik alkalommal szenvedtek megsemmisítő vereséget. Ezt a bizonyos „megsemmisítő vereséget” helyén kell kezelni, hiszen alighanem sokan megsemmisülnének úgy, hogy folyamatosan országgyűlési képviselői helyeik, frakcióik vannak…
A baloldal döntésére könnyen találunk magyarázatot, ha alább megnézzük, hogy a Fidesz milyen nekik kedvező módosítást nyújtott be a fővárosi rendszert megváltoztató javaslathoz.
A határozati javaslatot végül 13 igennel, 156 nemmel, 3 tartózkodással kaszálta el a többség.
Önkormányzat – Budapest
A 2024 június 9-én esedékes önkormányzati választásokat a Mi Hazánk törvényjavaslata olyan módon változtatta meg, hogy Budapest közgyűlése innentől kezdve nem a kerületek polgármestereiből, hanem a felálló budapesti pártlistákra leadott szavazatok által bekerülő jelöltekből fog állni. A listaállításnak lesznek feltételei, például, hogy legalább 3 kerületben legyen az adott pártnak önálló polgármesterjelöltje, vagy képes legyen magától főpolgármester-jelöltet állítani. De akad még emellett is kritérium. Itt ugrik a majom a vízbe!
A benyújtó frakció (Mi Hazánk) azt szerette volna, hogy több párt esetén emelkedjen meg a kompenzációs listára leadott százalékos küszöb. Magyarul, hogy
két párt összebútorozása esetén 10, három esetén 15 százalék legyen az alsó határ 5 helyett.
Ez alatt ne lehessen figyelembe venni a jelölőszervezetet a mandátumkiosztásnál. A parlamenti választáson most is ez a szabály. Ezt a Fidesz egy módosítójavaslattal elkaszálta és beleerőltette, hogy csak 5 százalék legyen – függetlenül attól, hogy hány párt alkotja a közös listát. Ez logikusan a baloldalnak kedvez, a DK és a Momentum így lehetőséget kap a formális külön indulásra.
Ez a fideszes húzás némileg érthetőbbé teszi, hogy a balliberális politikusok miért nem tolakodtak átírni a Fidesznek kedvező országgyűlési szisztémát.
A törvényjavaslatot végül 135: 40: 6 arányban megszavazták.
Ledarálták a Mi Hazánk javaslatait
A fentieken túl Novák Elődék számos ötlettel álltak elő az igazságosabb, tisztább választások érdekében, ezeket a Fidesz szintén lesöpörte (a korábbi ciklusokban is), vagy legalábbis nem állt ki mellettük egyértelműen. Továbbra sem lehet tudni, hogy:
-Alapfokú iskolai végzettséghez kötik-e a szavazati jogot?
-Megszűntetik-e a szavazatvásárlást?
-Eltörlik-e a szavazók szállítását?
-Bevezetik-e a visszahívhatóság intézményét a képviselőkre vonatkozóan?
-Eltörlik-e a képviselők mentelmi jogát?
-Megválasztás, választási indulás előtt kötelezően nyilatkozniuk kell-e a jelölteknek kettős állampolgárságukról?
-Közvetlen államfőválasztást vezetnének-e be?
-Kötelező lenne -e választási programot adniuk a pártoknak?
-Kötelező lenne-e a miniszterelnök-jelölti vita?
-A médiatanácsban ellenzékieknek is lenne-e helyük?
Öt szavazólapot kapnak a budapestiek jövőre
A parlamenti döntés értelmében egy budapesti öt szavazólapot kap 2024 júniusában. Szavazni fog arra, hogy ki legyen a kerületi közgyűlésében az egyéni képviselője és arra, hogy ki legyen a kerület polgármestere. Ehhez jön hozzá Budapest főpolgármesterének a megválasztása, valamint az, hogy melyik párt listáját választja, melyik pártból szeretne képviselőket küldeni a fővárosi közgyűlésbe. Az ötödik egy szintén pártlistára leadott voks, ezen az EP-be küldendő képviselőkről kell dönteni.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
