Szombaton lesz ötven éve, hogy a labdarúgásban hivatalosan is engedélyezték döntetlen állás esetén a 11-es rúgásokat a győztes eldöntésére.
Bár a rendszer feltalálója, a korábbi amatőr játékvezető német Karl Wald 2011-ben, 95 éves korában távozott az élők sorából, találmánya messze túléli őt.
A felső-bajorországi sportember az 1960-as években fejlesztette ki a 11-es rúgások szisztémáját, amellyel forradalmasította a sportágat, s a bajor szövetség 1970. május 30-án engedélyezte ennek alkalmazását.
Azt megelőzően évtizedekig a hosszabbításos futballmérkőzések győztesét – döntetlen állás esetén – sorsolással vagy pénzfeldobással állapították meg.
„Ez csalás, tiszta ostobaság” – mondta erről egyszer az 1916-ban, Frankfurt am Mainban született Karl Wald, akinek fodrász volt az eredeti foglalkozása.
A múlt század hatvanas éveiben ezért aztán kifejlesztette rendszerét, amely szerint csapatonként öten rúghatnak 11-est, s ezt Bajorországban, barátságos meccseken tesztelte is.
„Ez olyan volt, mintha egy ágyúgolyón ülne. Egyáltalán nem volt veszélytelen” – mondta Karl Wald unokája, Thorsten Schacht, hozzátéve: nagyapja rettegett attól, hogy valaki a német szövetségtől (DFB) felfedezi titkos tesztjeit.
„Ezért végül is akár még a bírói engedélyét is elvehették volna” – tette hozzá Schacht.
A nézők azonban nagy lelkesedéssel fogadták az új szabályt.
„Az emberek a hálóban akarják látni a labdát” – fogalmazta meg a miértre a választ Karl Wald.
Az unoka – nagyapja elmésélése alapján – felidézte, hogy a 11-esek után a szurkolók berohantak a pályára, együtt örültek a győztesekkel, vagy éppen együtt bánkódtak a vesztesekkel.
A feltalálónak ezzel együtt erős ellenállással kellett megküzdenie, a bajor sportági szövetség vezetése az 1970-es közgyűlésen el akarta utasítani a javaslatát.
„Sporttársaim! Arra kérem önöket, hogy a siker mindent igazol mottóval adjanak zöld jelzést a beadványnak! Nagyon köszönöm!” – mondta Karl Wald a küldötteknek, akiknek többsége aztán támogatta a javaslatot, így 1970. május 30-án megtörtént az áttörés.
Nem sokkal később a DFB, majd az Európai (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) is bevezette az újítást, ezzel kezdetét vette a futballdrámák sora.
Az első nagy torna, amelyen 11-esek döntöttek, az 1976-os Európa-bajnokság volt: Uli Hoeness a belgrádi éjszakai égbe rúgta a labdát, az egykori Csehszlovákia pedig Antonin Panenka emlékezetesen ravasz lövésével kontinensbajnok lett. A németek később többször is vigasztalódhattak: az 1990-es világbajnokság és az 1996-os Eb elődöntőjében egyformán az angolokat, a 2006-os, hazai rendezésű vb negyeddöntőjében pedig az argentinokat búcsúztatták 11-esekkel.
De azóta nemcsak Európa-bajnoki cím dőlt el a drámai párbajban, hanem a világ legrangosabb mérkőzése, a vb-döntő is: 1994-ben a brazilok az olaszokat győzték le, Roberto Baggio elhibázott lövése még reklámban is szerepelt, viszont 12 évvel később éppen a Squadra Azzurra diadalmaskodott eképpen a francia csapat felett. A BEK-, illetve BL-trófea sorsa eddig 11 alkalommal dőlt el 11-esekkel.
(MTI)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
