12.4 C
Budapest
2020. szeptember 19., szombat
Magyar Jelen
Környezetvédelem

Az európai erdők lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben

Az európai erdők lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben – állapították meg kutatók műholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait.

Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók. Ez alatt az időszak alatt az európai erdős területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el – foglalták össze eredményeiket a szakértők a Nature Sustainability című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Cornelius Senf, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku) tudósa Landsat műholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal csemeték növekednek.

Ezeket a lombkoronában lévő hézagokat okozhatja mezőgazdasági fakitermelés, széllökés vagy akár erdőtűz is. Európai átlagban két négyzetkilométerenként található egy ilyen hiányos terület, a lombkoronában lévő hézagok átlagos nagysága egy hektár.

Az államok között azonban nagy eltérések tapasztalhatók. Svédországban az átlag két hektárral a legnagyobbak a lombkorona hézagai. A legkisebb, 0,6 hektáros átlagméret Svájcban található.  A legnagyobb lombkoronahézagot Spanyolországban dokumentálták egy erdőtűz után: 17 ezer hektáros volt a hiány.

Európa-szerte megnövekedett az elmúlt 30 évben a lombkoronák hézagainak száma, az erdők tehát nyitottabbá váltak, gyakrabban szakítja meg őket nyílt felület. A hézagok mérete is megnövekedett, ennek okát a szakértők elsősorban a szélbetörésekben és erdőtüzekben látják. A gyakori és nagy nyílt területek ellenére egyre több fa él túl ezekben a régiókban, tehát csökken az erdőket érő negatív hatás intenzitása – fejtette ki Senf. Ezt a fenntartható erdőgazdálkodás jelének lehet tekinteni Európában. Bár erőteljesek az erdőket érintő változások, a kutatók pozitív fejleményeket is látnak.

“Csak mert eltűnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltűnik az erdő. A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek” – mondta a szakértő.

Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék – tette hozzá.

A tanulmány szerzői kiemelték, munkájuk azáltal vált lehetővé, hogy az amerikai földtani intézet (USGS) ingyen rendelkezésre bocsátotta az általa gyűjtött adatokat. 2007-ben egy Landsat felvétel még 600 euróba (2014 ezer forintba) került, így a mostani projekt a több mint 15 millió eurós (5,3 milliárd forintos) költségével elképzelhetetlen lett volna.

(Forrás: MTI – Fotó: illusztráció/pixabay.com)

Kapcsolódó híreink

Az erdőtüzek miatt veszélyeztetett faj lehet a koala is

Kiss Albert

Mi Hazánk: Látszatintézkedés csupán Áder levele a Tisza ukrán szennyezése ügyében

Szabó Norbert

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei

Szabó Norbert

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben