Nem 50 méteren, hanem egy 200 x 150 méteres területen szennyeződött jó 5-6 méter mélyen a talaj Gárdonyban, a MOL egyik főnyomócsövénél – állítja helyszíni tapasztalatai és és szakértőkkel folytatott egyeztetési alapján Hermann Mihály. A Mi Hazánk Fejér vármegyei alelnöke szerint mind a MOL, mind az önkormányzat elbagatellizálja a problémát, pedig természeti katasztrófa is bekövetkezhet. A szennyezés gumizsákeffektussal terjed, és ha eléri az érintett területnél alacsonyabban fekvő Velencei-tavat, annak az élővilága is veszélyben lesz.
Tavaly szeptemberben került nyilvánosságra, hogy megsérült egy üzemanyag-szállító vezeték Gárdonynál. A MOL akkor annyit közölt, hogy a nyomásérzékelő rendszere szivárgást jelzett, elzárták a vezetéket, és leállították a szállítást. A közel két méter mélyen található, sérült vezetékszakasz feltárását megkezdték, és megállapították, hogy a hibát a vezeték alsó részén egy repedés okozta.
A MOL és az önkormányzati vezetés szerint semmi ok pánikra
Gárdony polgármestere is nyugalomra intette a lakosságot. Kijelentette, hogy az ivóvízhálózatot nem érinti a szennyezés, a fúrt kutak vizét bevizsgálják, a gázolajjal szennyeződött talajt pedig elszállítják.
Bár a helyzet kezelését akkor nagy erőkkel azonnal megkezdték, ahogy írták, de a kármentesítés jelenleg is tart, és a pusztán érzékszervekkel is tapasztalható hatások nyugtalanítják az itt élőket.
Pusztán a levegőben is érezni a gázolajszagot, az érintett terület közeléből származó földről nem is beszélve
– mondják.
Egy elkerített területen több zöld nejlonnal letakart rész látható, valamint talajszivattyúk. A nyomok arra utalnak, hogy jóval nagyobb terület lehet érintett, mint amit a MOL bevallott.
A zártkerti fúrt kutakban is kimutatták a szennyezést
Az úgynevezett tényfeltárás jelenleg is tart. A vállalat szakemberei napi szinten jelen vannak. Közleményük szerint 32 furatot mélyítettek, és monitorozzák a talajvizet. A kármentesítés során eddig mintegy 1600 tonna szennyezett talajt szállítottak el. A MOL azt állítja, hogy a szennyezést egy 10 centiméteres repedés okozza, amelyen keresztül mintegy 487 köbméter gázolaj került a talajba.
A közleményben az áll, hogy október 16-án találták meg Gárdony külterületén a meghibásodást. Az eddigi vizsgálatok alapján a szennyeződés 50 méteres területen mutatható ki, és nem jelent veszélyt a halastóra vagy a Velencei-tóra. 50 méteres sugarú körben határolták körül a területet és végeztek fúrásokat, összesen huszonkettőt.
Elismerték, hogy több fúrt kútban kimutatták a szennyeződést, de állításuk szerint ez nem mind az ő vezetékeikből származó szennyezés.
A káreseménnyel érintett ingatlanon kívül öt fúrt kút esetében volt kimutatható szénhidrogénre utaló szennyezés, ezek azonban nincsenek összefüggésben a káreseménnyel, hiszen a laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy más az összetételük. De volt olyan eset is, ahol kenőolaj-szennyezést mutattak ki, ami nem található az érintett vezetékben
– állítják.
Mi történt márciustól októberig?
Gárdony alapvetően üdülőtelepülés. Az érintett, magasabban fekvő területen zártkertek vannak. Itt vezetékes víz egyáltalán nincs, csak fúrt kutak. Többen foglalkoznak állattartással – ők most itatni sem tudnak a kutakból. Egyelőre a MOL IBC tartályból, lajtos kocsiból, illetve palackokban biztosít vizet. Azt ígérik, február végére végeznek a tényfeltárással. Az eredmények alapján kidolgozzák a végleges műszaki beavatkozási tervet a szennyezettség teljes körű és hatékony kezelésére. A beavatkozási tervet ellenőrzésre és jóváhagyásra megküldik az illetékes hatóságnak, és “ahogy eddig is, tájékoztatják az érintetteket.”
Csakhogy vannak, akik úgy gondolják, igen csak megkésett a tájékoztatás, és nem feltétlenül a valós helyzetet mutatja.
Tavaly márciusban, azaz közel egy éve jelentek meg a MOL szakemberei, és akkor már a szivárgás helyét keresték
– álltja a Mi Hazánk Fejér vármegyei alelnöke, aki Gárdonyban lakik.
Nem mindegy, hogy félezer vagy harmincezer
Hermann Mihály az érintett területet is folyamatosan szem előtt tartja, és szakemberekkel is beszélt. Mindezek alapján együttesen vonta le következtetését, miszerint nem félezer, hanem legalább 30 ezer köbméter gázolaj folyhatott el a talajban.
A nyomokból és a megjelölt terület alapján jól látható, hogy nem 50 méter, hanem 200 méter hosszú az érintett szakasz – 150 méter szélességben. Volt olyan 22 méter mély fúrt kút, amiből mintát vettek, és a víz felső 10 centis rétege gázolaj volt
– mondta a Magyar Jelennek Hermann Mihály.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy van Gárdonynál egy lovarda. A lovak már tavaly sem itták meg a kutakból származó vizet, annak egyértelműen szénhidrogénszaga volt már szeptember előtt – mondja.
Hatvanéves vezetékek egy kilométerre a Velencei-tótól
Kitért rá, hogy 60 éves vezetékről beszélünk, ami két méter mélyen van a talajban, benne 62 bar a nyomás.
A szivárgás a helyiek által csak hegynek nevezett magasabban fekvő területen van, légvonalban egy kilométerre a vízparttól.
A szénhidrogén-szennyezés gumizsákeffektussal terjed a talajban, és nyilvánvalóan folyik lefelé, a vízpart irányába
– mondta a Mi Hazánk vármegyei alelnöke.
Hermann Mihály több eshetőségtől is komolyan tart.
Mint mondta, amióta kitudódott a gázolajszennyezés, az itteni gazdák patthelyzetben vannak, nem vásárolnak tőlük. A már említett lovarda egyik fő bevételi forrása a bértartás. Ilyen körülmények között nem hoznak ide lovat. Tavasztól megindulnának a turisták. A nyári időszakban pedig általában megtöbbszöröződik a lélekszám a településen. Gárdony épp ezért főleg turizmusból él. De ki fog így idejönni? – tette fel a kérdést.
És nem csak az üdülők távolmaradása fog problémát okozni. Az ingatlanok is elértéktelenednek
– hangsúlyozta.
Legrosszabb esetben még ennél is nagyobb lehet a baj. Mégpedig akkor, ha a szennyezés eléri a Velencei-tavat.
A gázolaj a kisebb sűrűsége miatt réteget képezne a víz felszínén, ami tökéletes záróréteg. Nem jut át rajta az oxigén, és akkor a tó élővilága is kipusztulhat.
Hol vannak ilyenkor a zöld aktivisták, a sötétzöld környezetvédők?
– tette fel a kérdést a Mi Hazánk Fejér vármegyei alelnöke.
Mint mondta, a Greenpeace-t is egy helyi lakos értesítette. Ennek a szervezetnek levegőszennyezettség-monitorozó készüléke lett letelepítve, ami több, mint érdekes, ugyanis a szennyezést nem a levegőben, hanem a talajban és a vízben kell keresni.
Hermann Mihály szerint ahogy a korábbi önkormányzati vezetés is hallgatott, most sem adnak választ lényegi kérdésekre.
Nem hozzák nyilvánosságra a katódmérés, görényezés eredményeit, jegyzőkönyveit. De azt sem árulták még el, hogy milyen monitoringrendszer kezeli a folyamatot. A helyi zártkerteken, ingatlanokon szolgalmi jog, bányászati jog áll fenn a MOL Nyrt. részére, de az nem világos, hogy mit kapnak ezért cserébe a tulajdonosok, köztük az önkormányzat, és milyen jogosultságai vannak a MOL-nak.
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán milyen időközönként és milyen karbantartásokat végeztek a vezetékrendszeren?
Az ügyben írásban kerestük meg a MOL Nyrt-t és a gárdonyi önkormányzatot is. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
Folytatjuk!
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
