A külföldi érdekek és földtulajdon óriási kockázat a járványokat tekintve

„Nemcsak a média, hanem a politika, illetve az agrárszakma is komolyan foglalkozik a járvánnyal, de bizonyos szempontok úgy tűnik, fel sem merülnek. Úgy gondolom, hogy fel kellene hívjuk a figyelmet, arra hogy mind a kiskérődzők pestise, mind a száj- és körömfájás külföldi tulajdonban lévő, illetve zártkörű részvénytársasági formában működő, külföldi érdekeltséget is magában foglaló nagybirtokokon ütötte föl a fejét"

– mondta el a Magyar Jelennek Hibbey Zsombor zalai gazdálkodó, tájépítő mérnök.

Hozzátette, ha 35 év rendszerváltó politikája után ott tartunk, hogy a magyar gazdát mondjuk Paulnak vagy Wolfgangnak szólítjuk, ha ez az irány és ez a politika hozzáállása, az azért is aggályos, mert szembemegy az Alaptörvénnyel.

Most, amikor négy irányból négy súlyos állatbetegség támad, tízmillió magyar ember ellátása és egy teljes ágazat van veszélyben. 

Hibbey Zsombor – aki zalai gazdaként elszenvedte a kiskérődzők pestise miatti zárásokat is, hiszen az éppen az ő gazdaságuk közelében tört ki egy osztrák tulajdonos birtokán – rámutatott, hogy ilyen helyzetekben kell észrevenni, mennyire fontos lenne, hogy magyar kézben legyen a magyar termőföld. 

„Magyar gazdához, magyar tulajdonú kisgazdaságba is betalálhat ez a vírus, csakhogy a tőkeérdek és profitérdek jelentősen növeli a kockázati tényezőket"

– fogalmazott Hibbey Zsombor. 

Megjegyezte, hogy ezek a gócpontok, ahol a fertőzések kitörtek, nagy létszámú, zsúfolt, nemzetközi kereskedelembe bekapcsolt telepek. Munkavállalóik által, eszközeik által, utazásaik által, inputanyag-beszerzéseik által be vannak kapcsolva a világkereskedelembe. 

„Az nem lehet, hogy kitesszük magunkat ennek a nemzetköziségnek, és nem tudom máshogy mondani: közben ne találjon be ebből a kinyílott világból megannyi vírus, fertőző betegség"

– jegyezte meg.

A járványügyi nyomozás felvetette, hogy a levéli telep, amely egy osztrák gazda tulajdonában van, akár egy szlovák állatorvos révén is megfertőződhetett. Az ominózus állatorvos éppen azon a napon járt a telepen, amikorra a fertőződést teszik. Ő járt több csallóközi telepen és azon a cseh határhoz közeli, legnagyobb szlovák marhatelepen is, ahol szintén kitört a járvány. 

A kisbajcsi telep kapcsán pedig éppen a minap jelentek meg hírek arról, hogy súlyos higiéniai hiányosságok voltak tapasztalhatók. Itt a járványügyi nyomozás az egyiptomi vendégmunkásokat, és a telepvezető afrikai útját jegyezte fel lehetséges eredőnek. 

„Abszolút logikátlannak tűnik az, hogy aki a bajt okozta mondjuk emberi mulasztás kapcsán, az kapja a teljes kártalanítást és az újratelepítéshez a támogatást"

– nyomatékosította Hibbey Zsombor.

A zalai gazdálkodó szerint azt kellene a magyar agráriumnak eldönteni, hogy mindenképp részt akar-e venni ebben a nemzetköziségben. 

„A kis- és közepes családi gazdaságok nem kapták meg a valódi támogatást a földhöz jutáson keresztül, amiből önmagukat felépíthetnék. Ehhez kevés volt a 35 év rendszerváltó folyamat. Ez az ideológiai váltás nem történt meg a mai napig, tele vagyunk óriásokkal, tele vagyunk centralizált gócpontokkal"

– mutatott rá.

Mint mondta, egy 20–30–50–100 hektáros családi gazdaságra nem jellemző, hogy Dániából fogja behozni az élőállatot, vagy Lengyelországba fogja eladni, hanem főként a helyi piacra termel, egy sokkal szűkebb körben, sokkal biztonságosabb ellátási láncban éli a mindennapjait.

„Gondoljunk bele, hogy jelenleg minden nyitva van. A kiskérődzők pestise, nem telt bele 10 nap, a schengeni nyitást követően Románia irányából érkezett. Nem látjuk azt, hogy egy ilyen politikai aktusnak vagy intézkedésnek, mik lesznek a következményei. Például azt, hogy bizonyos külföldi tulajdonosok tüstént kirohannak Romániába, hogy fölvásárolják a bárányt, mert megéri"

– húzta alá Hibbey Zsombor. 

A gazdálkodó szerint az egész probléma eredője az, hogy a magyar föld nem magyar tulajdonban van. Nem tudtuk megőrizni. 

Az államnak – mint mondta – az lenne a feladata, hogy az országot üzemeltesse, az agrárium pedig ellássa a környezetét egészséges táplálékkal. 

„Fel kell nőni ehhez a feladathoz" 

– szögezte le.

Ebben benne van az is – mondta Zsombor – hogy milyen állami szabályozók léphetnek közbe, a képzéstől kezdve a támogatási rendszer átalakításáig. Nemcsak a nagyok, hanem a múltunk miatt és a kommunizmus miatt is hátrányban vagyunk, amelyik a parasztság lefejezését tűzte ki célul. 

„Nekünk homlokegyenest ellenkező irányt kellene vennünk, és ezeket a családi gazdaságokat segíteni. De nemcsak szóban és címszavakban, hanem a földhöz jutás konkrét lehetőségében is, mert a földhöz fog kapcsolódni az állatállomány, az ismeret és a tudás"

– foglalta össze.