A FeHoVa – Fegyver, Horgászat, Vadászat nemzetközi kiállítás – idén is bővelkedett látogatókban és érdekességekben egyaránt. A vadászati kiállítórész egyik különlegességét az a stand adta, ahol az érdeklődők az íjjal való vadászat lehetőségéről, s ennek a vadászati módnak a szépségéről kaptak tájékoztatást.
Az ember ősidők óta vadászik, hiszen jóval az állattenyésztés megjelenése előtt ez volt az egyetlen lehetősége ahhoz, hogy a legnagyobb energiát hordozó táplálékokhoz az állati zsírokhoz és húsokhoz hozzájusson. A vadászatban 40 ezer – egyes vélekedések szerint akár 70 ezer – éve jelentős változás állt be, hiszen az ember ekkortól kezdte el azt a vadászfegyvert – az íjat – használni, amely forradalmi változást hozott a vad elejtésének lehetőségében. Néhány száz éve ugyan megjelentek a lőfegyverek is mint vadászeszközök, azonban közel száz éve újra reneszánszát éli az íjjal való vadászat.
Egy vadászpuska sokkal nagyobb távolságról hatásos, mégis jó néhányan a vadászok közül visszatértek az íjhoz mint vadászfegyverhez, aminek több oka is van. Elsősorban talán pont a technika továbbfejlesztése volt az egyik, mert sok vadásznak már nem jelentett kielégítő kihívást nagy távolságból, különböző kiegészítő eszközök – távcsövek, éjjellátók – igénybevételével vadászni.
Az íjjal való vadászat reneszánszához az időben több mint száz évet kell visszamennünk, hiszen a XX. század elején keltette fel Észak-Amerikában egyes vadászok érdeklődését ez a vadászati mód. Ezeknek a vadászoknak még volt alkalmuk a legautentikusabb forrásból, a még íjjal vadászó indiánoktól megtanulni a technikát. Ezt ötvözték a régi angol íjásztechnikával, és tulajdonképpen a két módszer legjobb hagyományait megőrizve alakult ki az íjjal való vadászatnak, mint modern vadászati formának a megszületése. Ez azután lassacskán terjedni kezdett, s olyan népszerűségre tett szert – elsősorban a könyvek és a későbbiekben a filmek által – hogy azon a földrészen manapság sok millióan vadásznak íjjal. Természetesen – mint annyi más divat az Újvilágból – ez is eljutott Európába, s méltán lehetünk büszkék arra, hogy kontinensünkön – Franciaország után – mi vagyunk a második ország, ahol ezt a vadászati módszert 1993-ban sikerült legalizálni, hivatalossá tenni.
Ha egy vadászban felmerülne a vágy, hogy ezentúl ő is íjjal ejtse el a zsákmányát, akkor természetesen az első kérdés az lenne, hogy milyen legyen a fegyvere, milyen íjat válasszon ehhez magának. Tulajdonképpen ma már nagyon sokféle olyan íjat használhatunk, amivel lehetséges vadászni. Vannak a régi típusú, tradicionális íjak, melyek alapjában véve alkalmasak a vadászathoz – ha évtízezredeken keresztül beváltak, akkor korunk embere kezében is hasznos fegyver lehet – de manapság már az íjak technológiája is sokat fejlődött. Egyrészt a felhasznált anyagok által, másrészt van egy zseniális találmány, amit csigás íjnak hívunk. Ennél a két íjkar végén egy-egy csiga helyezkedik el, ezáltal az íj felajzása, sokkal könnyebb lesz, ami által nagyobb hatékonyság és jobb találati pontosság érhető el.
Sokan etikai szempontokat figyelembe véve választják az íjjal való vadászatot, a vadászpuskák helyett, hiszen egy golyós puskával vadászó vadász akár kétszáz méter távolságból is pontos lövést tud leadni, addig egy íjjal vadászó vadásznak ez a távolság lecsökken olyan jó húsz méterre, vagyis az előző lőtávolság egytizedére. Ez a 20 méter nem a hatásos lőtávolság – az akár 40–50 méter is lehet – azért kell ez a közelség, hogy, egyetlen hatékony lövéssel tudjuk elejteni a vadat és ezáltal eleget tegyünk a legalapvetőbb vadászati normának. a kíméletes, lehető legkisebb stresszel és fájdalommal járó vadelejtésnek.
Ilyenkor az élettanilag legfontosabb szervekre a tüdőre vagy a szívre – persze ezek a célpontok vonatkoznak a puskás vadászatokra is – kell célozni. A kiváltott hatás szempontjából szinte tökéletesen mindegy, hogy ezek a szervek egy golyóval, vagy egy nyílvesszővel vannak-e keresztüllőve. Az csak egy tévhit hogy a puskalövéstől azonnal helyben marad a vad, hiszen golyós fegyverrel keresztül lőtt szívvel is képes még akár 50–60 méteres menekülésre, amíg elfekszik, összeesik.
Természetesen az etikus vadász, ha szükség van rá, gondoskodik utánkereső kutyáról hogy a sebzett vadat felkutassa. Az íjjal vadászóknál ez még fokozottabban érvényes, hiszen egy nyílnak kisebb a roncsoló hatása, mint a puskagolyónak, ami töri-zúzza a csontokat s így jóval nagyobb vérző sebet ejt, amikor a másik oldalon elhagyja az állat testét. Ezzel szemben a nyíllövésnél nem mindig van a helyszínen vérnyom, előfordul, hogy az állat, csak egy rövid menekülés után kezd el vérezni. Ez attól függ, hogy a nyíl egy nagy nyomású helyen – mondjuk a szívnél – talált, vagy egy kisebb vérnyomású részen – mondjuk a tüdőnél – érte el az állatot. Ezen okok miatt az íjjal vadászatnál a keresőkutyák alkalmazásának még nagyobb a jelentősége, mint a puskás vadászatoknál.
Az íj – mint fegyver – nyilván azt is meghatározza, hogy mely vadnál és milyen módon lehet vele vadászni. Erre a legegyszerűbb válasz az, hogy olyanokra, amelyeknél van esélyünk arra, hogy íjjal el is tudjuk találni. Ez azt jelenti, hogy egy gyorsan repülő madár esetén nem igazán érdemes próbálkoznunk, de egy futó vadnál, mint például a mezei nyúl, már van esélyünk. A leggyakoribb zsákmány azonban a vadászíjászok számára a nagyvad – mint az őz, a szarvas, a vaddisznó – hiszen stabil nyugodt helyzetben itt a legnagyobb az esély a sikeres lövésre. Megjegyzendő, hogy a vad nagysága nem számít, minden olyan vadra, amit puskával elejtenek, eredményesen vadásznak íjjal is.
A vadászat alapvetően nem egy olcsó sport, egy valamire való puska alapesetben is egymillió forintnál kezdődik, ha pedig kedvünk van ahhoz, hogy különböző kiegészítőkkel felszereljük akkor a határ a csillagos ég. Egy vadászíjász viszont olyan félmillióból már elindulhat, a nyílvesszőket pedig – amik manapság szinte törhetetlen anyagból készülnek – a megkeresés után, jó esetben többször is fel tudja használni. A valamivel alacsonyabb induló költségeket viszont bőven ki fogja egyenlíteni az íjas vadászathoz szükséges időráfordítás.
Nem elég azonban egy alkalmas íj, mint vadászfegyver; az elsajátított technika, mint tudás, ahhoz, hogy valaki vadászhasson, kell, hogy rendelkezzen az állami vadászvizsgával. Ez azonban csak az alap, mert, ahogy például a solymászok is letesznek egy kiegészítő solymász vizsgát, ugyanúgy a vadászíjászoknak is le kell tenniük egy kiegészítő íjász vizsgát ahhoz, hogy az íjas vadászatra jogosultságot szerezzenek.
A bevezetőben említettük a vadászetikát, aminek az is része, hogy egy vadnak is meg kell adni az esélyt, hogy elmenekülhessen, hogy túlélje a vadásszal való találkozást. Mint mondtuk, nagyvadnál nagyjából húsz méter az a távolság, ahonnan úgy adhatunk le íjjal lövést, hogy a vessző biztosan szívet, vagy tüdőt találjon el. Ez azonban azt is jelenti, hogy észrevétlenül, becserkészve húsz méter távolságra kell megközelítenünk vagy bevárnunk kiszemelt zsákmányunkat. Viszont ebből a távolságból már a vad érzékszervei is kifinomultan működnek, és szinte egy tökéletes védőhálót alkotnak, ugyanis a ragadozók is kb. ilyen távolságból indítják a támadást ellenük. Összegezve a vadásznak nagy kihívást jelent kétszáz méterről észlelni a vadat, s átgondolni, hogy hogyan fogja észrevétlenül húsz méterre csökkenteni ezt a távolságot. Sokkal nagyobbat, mint rögtön az észlelés után kétszáz méterről puskából leadnia lövést a gyanútlan vadra. Tehát egyértelmű, hogy az íjjal vadászatnál némileg kiegyenlítődik a vad esélye abból a szempontból, hogy épségben hagyja el a területet, másképpen nézve, annál etikusabb a vadászat, minél inkább kétesélyes ez a találkozás. Éppen ezzel magyarázható, hogy sok idősebb, lőfegyverrel régóta sikeres vadász tér át az íjászatra, hiszen sokkal nagyobb kihívást látnak abban, hogy így ejtsék el a vadat.
Ezúton mondunk köszönetet az anyag összeállításában nyújtott segítségéért Ambrózy Árpádnak, több sikeres vadász szakkönyv szerzőjének, az íjjal vadászás elkötelezett hívének, akinek a témában most megjelent Földön gyors nyíl, égen sólyom című legújabb könyvét méltán ajánlhatjuk az olvasók figyelmébe.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
