„A bankok viseljék a kártalanítás terhét!” – követeli dr. Fiszter Zsuzsanna a devizahitelesek ügye kapcsán

Június 10-én elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, amellyel felfüggesztik a devizahitelesek pereit, illetve a végrehajtás alá vont adósok elleni kényszerintézkedéseket. Dr. Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk jogi szakértője interjúnkban azt vázolja, mennyiben jelenthet ez megoldást az adósoknak, illetve milyen további jogszabályok megalkotása várható, amelyekkel végre megnyugtatóan rendezni lehetne a devizahitelesek kártalanítását.

– Mennyire tekinthető pozitív lépésnek a törvény elfogadása, és mi a Mi Hazánk álláspontja a jogszabállyal kapcsolatban?

Mivel május elsejével megszűnt a kilakoltatási moratórium, ez a késedelem sokaknak nagyon fájdalmas volt, hiszen ebben az időszakban közel kétszáz adós ellen foganatosítottak végrehajtási eljárást, és lakoltatták ki őket otthonukból.

A törvényt kedden fogadta el egyhangúlag az Országgyűlés, a köztársasági elnök kedd este írta alá, és szerda reggeltől lett hatályos maga az intézkedés. Ennek köszönhetően nemcsak a kilakoltatásokat függesztették fel, hanem azokkal párhuzamosan a devizás ügyekben folytatott pereket is.

– A felfüggesztés minden esetben kötelező érvényű?

– A kilakoltatások esetében egyértelműen igen, a perek vonatkozásában viszont az adós választhat, hogy az eljárása folytatódjon-e, vagy felfüggesszék azt. A törvénybe ez a választási lehetőség a mi javaslatunkra került be, hiszen sok esetben a per folytatása előnyös lehet a felperes adós számára. A szavazásnál tehát elfogadták azt a módosító indítványunkat, amelyet dr. Bihari Krisztina és ügyvédtársai juttattak el hozzánk, és amelyet mindenképpen szükségesnek tartottunk benyújtani az Országgyűlésnek. A javaslat hivatalos előterjesztője párttársam, dr. Szabadi István volt.

– Milyen következő lépések várhatók a devizahitelesek ügyében?

– A törvény értelmében addig függesztik fel ezeket a végrehajtásokat és pereket, amíg az Országgyűlés meg nem hozza a jogszabályt a devizahitelesek kártalanítására, a probléma végleges megoldására. Úgy érzem, ez most az egyik legfontosabb feladat, amely a jogalkotók előtt áll.

Az egyik eset az, amikor azért szünetel a végrehajtási eljárás, mert időközben megállapodás született a végrehajtást kérővel, és az adós önként fizeti a tartozását.

Ezzel mi értelemszerűen nem tudunk egyetérteni, sőt azzal sem, hogy Magyar Péter kijelentésének fontos eleme volt: a kormányalakítást követően a bankokkal le kell ülni, és egyeztetni kell erről a kérdéskörről.

– Mi lenne a Mi Hazánk számára elfogadható törvényi tartalom?

Véleményünk szerint el kell számoltatni a bankokat, de a politikai vezetőket is felelősségre kell vonni ebben a kérdéskörben. Nemcsak a bankok voltak ugyanis felelősek – amelyek gátlástalanul kihasználták az adódó lehetőséget –, hanem a politikai vezetők is. Ez egyaránt vonatkozik az Orbán-kormányokra, valamint az őket megelőző Gyurcsány- és Bajnai-kormányra. Mindannyian felelősek a devizahitelesek tragédiájáért.

– Ha nem az állam kártalanít, akkor miből lesz erre fedezet?

– A Mi Hazánk Mozgalom bankadót vetne ki a pénzintézetekre, és az így befolyt összeget juttatnánk vissza – egy meghatározott számítás alapján – az adósoknak kártalanításként.

– Ezt egyáltalán nem szeretnénk, hiszen a törvénynek minden devizahitelesre vonatkoznia kellene. Vagyis nem tartjuk járható útnak, hogy minden károsult pert indítson a bankja ellen, mert ez egyrészt elképesztő terheket róna az amúgy is túlterhelt bíróságokra, másrészt az érintettek többségének már se ideje, se pénze, se energiája nem lenne hosszú tárgyalásokon bebizonyítani az igazát. Olyan jogszabályt kellene megalkotni, amely teljes egészében lefedi az összes devizahitel-károsultat, mentesíti őket a további ügyvédi költségektől, így nem kellene kivárniuk, amíg a bíróság ítéletet hoz.

Azt is szeretnénk, hogy a törvény alapján ne csak a folyamatban lévő eljárások vonatkozásában lehessen a kártalanítást végigvinni, hanem a már lezárt és visszafizetett tartozások esetében is.

Hiszen attól függetlenül, hogy valaki képes volt rendezni ezeket a tartozásokat, őt is ugyanúgy átverték, és ő is csalás áldozatává vált. Emiatt egyértelműen neki is jár a kártalanítás joga, és így értelemszerűen a kártérítési összeg is.

– Mi szükséges ahhoz, hogy egy ilyen – a bankadót is magában foglaló – törvény megszülethessen?

– Úgy gondoljuk, itt a kormánynak egyértelműen szembe kell mennie a bankokkal, és ki kell vetnie rájuk az említett bankadót. Meglátjuk, hogy a Tisza-kormánynak lesz-e ehhez elég bátorsága és ereje.

A bankadó azért is jó megoldás, mert így egyrészt nem hárul teher az államháztartásra, másrészt az ebből finanszírozott kártalanítás kiküszöbölné, hogy a hitelesek csak hosszú pereken keresztül jussanak hozzá a pénzükhöz. Emellett a pénzintézetek arra sem hivatkozhatnának, hogy az adós követelése már elévült, hiszen a kártérítést nem a bank, hanem – bár a bankoktól beszedett pénzből – az állam utalná ki.

Kapcsolódó: