Meglepetésre Geert Wilders vezette Szabadságpárt nyerhette meg a választásokat Hollandiában, miközben volt olyan kutatás, ami mindössze a harmadik helyre mérte a pártot. Ráadásul a párt nagyon népszerű lett – előzetesen várt 26 mandátuma helyett 35-öt szerezhetett – írta meg az Index.
Ettől függetlenül igen kicsi az esélye annak, hogy Geert Wildersből miniszterelnök lesz, hiszen a rendkívül „demokratikus” Nyugaton működnek a „demokrácia fékei”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a beágyazódott, évtizedek óta a rendszerhez korrumpálódott pártokon kívül bárki nyeri is a választást, a többiek összefognak ellene, és egy nagykoalícióban ők maradnak hatalmon. (Ennyire különböznek egymástól…)
Nem tetszik nekik az „iszlámellenesség”
November 22-én tartottak parlamenti választásokat Hollandiában, ahol nem kisebb volt a tét, mint hogy 13 év kormányzás után ki veszi át a holland belpolitikától elbúcsúzó, NATO-főtitkári ambíciókkal rendelkező Mark Rutte helyét.
Wilders pártja nagyjából egy teszetoszább jobbközép pártnak felelne meg egy normális világban, erős cionista beütéssel. Ám azzal, hogy a politikus szerint a szélsőséges iszlám fundamentalizmus veszélyt jelent a liberális Hollandiára és annak „értékeire”, kivívta a globalista pártok és média haragját, „szalonképtelenné” és „szélsőségessé” vált.
Ezért is forrázott le mindenkit, hogy az exit poll adatai szerint
a választásokat Geert Wilders pártja, a Szabadságpárt nyerhette meg.
Nehéz hetek várnak rá
Az „igazán demokratikus” rendszerekben a választások után a pártok összeülnek, és több hétig tartó tárgyalások során valamennyien feladják elveiket és programpontjaikat annak érdekében, hogy a „különbségeket elsimítva” összeboruljanak a többi párttal, és együtt élvezzék a hatalom kiváltságait a következő választásokig.
Wilders ebben a tekintetben nehéz helyzetben van, mivel nem csak az iszlámot nem szeretné Hollandiában látni, de a globalista, Európai Egyesült Államokat építő EU-t sem igazán kedveli. Ezek miatt viszont a legtöbb párt nem hajlandó szóba se állni vele, hiszen „áthidalhatatlan különbségek” állnak fent.
Az exit poll adatai szerint a 26 indulóból összesen 16 párt juthatott be – ennek oka, hogy Hollandiában nagyon alacsony a bejutási küszöb, ugyanis ha egy párt annyi szavazatot szerez, ami egy mandátum megszerzéséhez elég, akkor már bejut a parlamentbe.
Az exit poll alapján a 150 fős parlament összetétele így nézhet majd ki:
- Szabadságpárt (PVV) – 35 mandátum,
- a baloldali Munkáspárt és az „ökobaloldali” Zöld Baloldal közös listája (GL–PvdA) – 26 mandátum,
- neoliberális Szabad Demokrata Néppárt (VVD) – 23 mandátum,
- centrista Új Társadalmi Szerződés (NSC) – 20 mandátum,
- szociálliberális 66-os Demokraták (D66) – 10 mandátum,
- jobboldali-agrárius populista Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB) – 7 mandátum,
- kereszténydemokrata Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) – 5 mandátum,
- marxista, globalizációellenes Szocialista Párt (SP) – 5 mandátum,
- kizárólag az állatvédelemmel foglalkozó Párt az Állatokért (PvdD) – 4 mandátum,
- kereszténydemokrata Keresztény Unió (CU) – 3 mandátum,
- kereszténydemokrata-jobbközép Református Politikai Párt (SGP) – 3 mandátum,
- a valódi nemzeti Fórum a Demokráciáért (FvD) – 3 mandátum,
- az igazi „woke” baloldali Denk – 2 mandátum,
- szociálliberális–föderalista Volt – 2 mandátum,
- konzervatív–liberális JA21 – 1 mandátum,
- marxista–antikapitalista BIJ1 – 1 mandátum.
35!!!!!!
PVV GROOTSTE PARTIJ ❤️ pic.twitter.com/oMANVYvGjy
— Geert Wilders (@geertwilderspvv) November 22, 2023
Annak ellenére, hogy az X-en (Twitter) Wilders már ünnepel, aligha lesz ebből kormányzás. Orbán Viktor gratulációja is arra enged következtetni, hogy vagy a miniszterelnök, vagy az oldalát kezelő admin, nem ismeri a holland választási rendszert. Különben aligha beszélne a „változás szeléről”, és nem hívná „földcsuszamlásszerű” győzelemnek azt a győzelmet, amivel még kormányra sem lehet kerülni.
Korábban a Mark Rutte helyét átvevő Dilan Yesilgöz a Szabad Demokrata Néppárt (VVD) nevében azt mondta, ő hajlandó lenne koalíciós tárgyalásokat folytatni Wildersékkel, ám a kampány végén ezt gyorsan visszavonta. Ő, „néppártiként” inkább ül le szélsőliberálisokkal, szélsőbalosokkal és fehérellenes Zöldekkel.
Ha Wilderst a pártok tényleg kirekesztik, akkor heteken belül akár 5 pártból álló koalíció is alakulhat a szalonkonzervatív kereszténydemokratákból, a liberálisokból és a szélsőbalosokból.
Hollandiában általában a koalíciós tárgyalások mintegy 94 napig tartanak, de a legutóbbi, 2021. március 15–17-én tartott választások után, 2022 januárjában sikerült felállítani a négy pártból álló negyedik Rutte-kormányt.
Fotó: REUTERS/POOL/ROBIN UTRECHT
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
