Egy osztrák bányászcégnek sikerült, ami az elmúlt évtizedekben egyetlen vállalatnak sem Sümegprágán: természetvédelmi részeket is érintő bányaterületre kapott környezetvédelmi engedélyt, így megnyithatja a bazaltbányát a település határában – tudta meg a Magyar Hang.
A portál szerint ezzel elhárult a legjelentősebb bürokratikus akadály, a Modre Bergbau Gmbh elkezdheti a bánya előkészítését a falu szélén fekvő bányaterületen, amelynek egy része Natura 2000-es besorolású természetvédelmi oltalom alatt áll.
A Sümegprága közeli dombok bányászati szempontból is jelentősek. A 1970-es évekig folyt kitermelés, a Sarvaly- és a Karikás-hegy közötti gerinc alatt további 65 évi termelésre elegendő bazalt van.
A Magyar Hang szerint noha a cég még 2017-ben nyerte el a bányászati jogot az államtól, a helyiek a bányászati tervekről csak azt követően értesültek, hogy megjelentek a település utcáin a közmeghallgatás felhívásai.
A faluban azért nem akarnak bányát, mert attól tartanak, hogy a kitermelés megindításával eltűnik a hegy. A kitermelést ugyanis külszíni fejtéssel végzik. A lakosok a természetet, a hegyoldalt, az erdőt, az élővilágot, a vizeiket, a közeli szőlőskerteket, gyümölcsösöket féltik.
A Veszprémi Megyei Kormányhivatal a Magyar Hang érdeklődéslre megküldött határozata szerint a Modre Bergbau annak ellenére kapott környezetvédelmi engedélyt – feltételekkel –, hogy nem minden érintett támogatta a bányanyitást, többek között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park sem.
Szerintük a bányaterület egy része Natura 2000-es besorolású természetvédelmi terület. Ezeket olyan erdő borítja, amelyben védett állat- és növényfajok élnek. A Modre Bergbau nevében eljáró bányamérnök szerint a fajok életterét viszont nem bányászat, hanem az erdő kitermelése szünteti meg, továbbá a faj élettere nagyobb bányaterületnél, így fennmaradásuk nem kerülne veszélybe.
A hatóság arra jutott, hogy a bányászat a Dunántúli-középhegység karsztvizeire érdemi hatást nem gyakorolna; a bánya határából a közeli vadászház vízellátását biztosító Sarvaly-forrást is kőzetréteget választja el a bányától. A bányaterület Natura-védettség alá eső részein azonban megtiltották a kitermelést, az itt élő védett fajokat pedig meg kell óvni.
A katasztrófavédelem azzal a feltétellel járult hozzá az engedély kiadásához, hogy a bányanyitás után évente kétszer be kell vizsgáltatni a Sarvaly-forrás vizét, és tilos a bányaterületen gépeket javítani és mosni. Ezen kívül például csak mobilvécék telepítését engedélyezték a cégnek. A rekultiváció pedig teljes erdőcserét jelent, így elvileg évtizedek múltán új erdő nő majd.
A határozatból kiderül az is, hogy a bazaltkövek aprítását egy önálló ásványfeldolgozóban végeznék, de annak helyét nem nevezték meg. A határozat szerint a 43 hektáros bányaterületen évente legfeljebb 80 ezer köbméter bazaltot termelhetnek ki. A kitermelést az előrejelzett 65 évnél hamarabb is leállíthatják, de akár évtizedekkel is meghosszabbíthatják.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályának engedélyével szemben fellebbezni nem lehet. A bíróságon lehet felülvizsgálatot kérni 30 napon belül. A környezetvédelmi engedély 2030. április 15-ig érvényes. Azonban ha a cég nem kezdi meg öt éven belül a kitermelést, az engedély érvényét veszíti.
A Modre Bergbau GmbH-nak azonban más okból sürgető a kitermelés megindítása. A 2017-ben megszerzett bányászati koncesszió ugyanis szintén érvényét veszti, ha öt éven belül nem lát hozzá a kitermeléshez. Mindenesetre a cég eltökélt. Andreas Puhr a közmeghallgatáson elismerte: már a kormányhivatal döntése előtt megvásárolták a korábban felhagyott bányaterületet, amelyet kitakarítottak a felhalmozott szeméttől. A helyiek a népszavazás kezdeményezését sem zárták ki korábban az ügyben.
