A norvég kormány szeptemberben terjesztette elő a javaslatot az új adóra vonatkozóan és a tervek szerint további adóterhet vetnének ki a lazactenyésztésben érdekelt vállalkozásokra. Ezzel a tengeri élővilág hatékonyabb védelmét akarják elősegíteni.
Norvégia szállítja a világ tenyésztett lazacának több mint felét. Ez 2022-ben 1,5 millió tonnát jelentett. Ez az ország második legnagyobb nemzeti bevételi forrása, közvetlenül a fosszilis tüzelőanyagok után. Tavaly a termesztők működési haszonkulcsát 45 százalékra becsülték. Nem véletlen, hogy az új terv nem aratott osztatlan sikert.
A hal népszerűségének oka a jó marketing, ami nem csoda. A norvég halászati marketingre az elmúlt 20 évben nagyon ráfeküdtek, a halról szinte mindenkinek az egészséges lazac jut eszébe. Az 1960-as évekig az ország lazachalászata kiszolgálta az egész világot, ennek hatására az állomány megritkult, így a norvégok 1970-ben tenyésztésbe fogtak. Szinte azonnal látható volt, hogy ez remek üzlet, ezáltal egyre több és több lazacfarm jelent meg a piacon, aminek köszönhetően az atlanti lazac Norvégia egyik legjelentősebb pénzforrása. A lazac a halexport majdnem felét teszi ki.
A kulcsfontosságú erőforrásból származó nyereség megosztását célzó ötletet sokan „lazacadóként” hívják, amit 40 százalékban határoztak meg. A lazaccégek árfolyama szinte azonnal zuhanni kezdett, míg az oslói tőzsde „tenger gyümölcsi” indexe negyedével esett vissza. Ennek ellenére a kormány javaslata az volt, hogy dolgozzák ki a tervet, viszont az adót 35 százalékra csökkentenék.
A pénzügyminisztérium ragaszkodik hozzá, hogy az illeték a part menti területi hasznára válik, hiszen a fő cél, hogy a közösségek még több pénzhez jussanak a haltenyészés által megtermelt haszonból. Az önkormányzatok így többet kapnak iskolára, idősgondozásra, valamint egyéb jóléti szolgáltatásokra. Akik egyetértenek az adóval, azok szerint ez még csökkentheti is az ország olaj- és nyugdíjalapjaitól való állami függőséget. Ellensúlyozza a kormánynak az egész Európát érintő energiaválság miatt megnövekedett villamosenergia-támogatási kiadásait.
Az iparág képviselői viszont azzal érvelnek, hogy ez hatással lehet az árak versenyképességére, befolyásolhatja a gazdasági növekedést. Kristin Langeland, az ágazati szövetség munkatársa elmondta, hogy a 35 százalékos földterületre vetített plusz adó megháromszorozza a lazactermelő cégek adószintjét. Ennek hatására még több elbocsátásra és még kevesebb befektetésre lehet számítani. Ez pedig nagy kárt okozhat az ország gazdaságában.
(agroinform nyomán)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
