A román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, titkosítás alól feloldott hírszerzési dokumentumok alapján. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a testület az alkotmány 146. cikkelyének f) pontja alapján érvényteleníti a román elnökválasztással kapcsolatos teljes választási folyamatot. A kormány jelöli ki az új választási időpontot, és a választási folyamat teljes egészében újraindul.
A román alkotmánybíróság döntése azután született, hogy Klaus Iohannis elnök nyilvánosságra hozta azokat a titkosszolgálati dokumentumokat, amelyek szerint Oroszország állt a soviniszta jelölt, Calin Georgescu népszerűsítését célzó kampány mögött − írja a Sky News.
A romániai Digi24 hírtelevízió forrásai szerint a civil társadalomtól, az akadémiai szférából, de politikusoktól is rengeteg kérelem érkezett az Alkotmánybíróság elé, s ezek alapján döntöttek a bírák, miután az elnök feloldotta a választásokba való orosz beavatkozásra utaló titkosszolgálati információk titkosítását.
Az új választás időpontját a kormány jelöli ki, a választási folyamat most teljes egészében újraindul – áll még az alkotmánybíróság 2024. december 6-án 15 órakor kiadott közleményében. Mindeközben zajlik külföldön a szavazás, délután 15 óráig már 33 825-en szavaztak, és a szavazás nem állt le.
A romániai elnökválasztás első fordulójában teljesen borult a papírforma. A közvélemény-kutatások adatai, valamint a román mainstream sajtó egyöntetű véleménye az volt, hogy a választást vélhetően Marcel Ciolacu fogja megnyerni, azonban a jelenleg regnáló miniszterelnök még a második fordulóba sem jutott tovább, az elnökválasztás első fordulóját a függetlenként induló Calin Georgescu nyerte meg, a második helyre pedig a liberális Elena Lasconi futott be, aki a Mentsétek meg Romániát Szövetség párt képviselője. Ők ketten mérkőztek (volna) meg a most vasárnapi második fordulóban.
A román hatóságok részleteket hoztak nyilvánosságra arról, hogy a jelek szerint a TikTok közösségi médiaplatform segítségével és kibertámadások sorozatával próbáltak beavatkozni az ország elnökválasztásába − közölte a BBC. A román belföldi hírszerző szolgálat szerint vannak arra utaló jelek, hogy az akciót „egy államilag támogatott szereplő koordinálta”. A román hírszerzés szerint hirtelen és meglepő népszerűségnövekedése egy „jól szervezett” „gerilla” kampánynak köszönhető a közösségi médiában, amely azonos üzeneteket osztott meg és befolyásos személyek profilját használta fel. A kampányt „külső helyszínekről” folytatták, hogy megkerüljék az ellenőrzéseket. A BBC arra utal, hogy egy külön hírszerzési értékelés szerint Moszkva „ellenséges államként” azonosította Romániát, és az általa „agresszív hibrid akcióknak” nevezett kiemelt célpontnak tekinti.
Mi lesz most?
Puskás Bálint egykori alkotmánybíró a Maszol.ro hírportálnak azt mondta, hogy szerinte az egész folyamatot újra kell kezdeni: ismét jelentkezniük kell azoknak, akik indulni kívánnak. Mint mondta, a törvény szerint az alkotmánybíróság döntése után számított két hétre, vasárnap rendezhetik meg legkorábban az új választást. Hozzátette: szinte biztos, hogy kizárják Călin Georgescut a választási folyamatból.
Az alkotmánybíróság döntésének időpontjában a külföldi szavazókörökben már javában zajlott a választás második fordulója, ami helyi idő szerint péntek reggel kezdődött. A döntés bejelentéséig már több mint 37 ezren járultak urnákhoz, és már több mint 3000 levélszavazat is beérkezett. Az erdélyi magyar nyelvű Krónika arról ír, hogy az alkotmánybíróság döntése után sem állt le a szavazás a diaszpórában kialakított szavazókörökben, 16 órára már meghaladta a 40 ezret a voksolók száma. A G4media portál értesülései szerint a szavazókörök elnökei hivatalos megerősítést várnak a választások leállításáról.
Az alkotmánybíróság döntésének másik fontos vetülete, hogy
Klaus Iohannis államfő mandátuma december 20-án lejár, és kérdéses, mi lesz az elnöki tisztség sorsa.
Egyes feltételezések szerint törvénnyel hosszabbíthatják meg Iohannis mandátumát, más feltételezések szerint a második legfontosabb állami tisztség betöltője, vagyis a szenátus elnöke lesz az ügyvivő államfő.
(Index nyomán)
