Hogyan történhet meg 2008 után, hogy stabilnak hitt bankok egymás után csődölnek be?
Önt is felhívta már a bankja, amikor néhány százezer forintnál több volt a számláján, hogy „mi a terve az összeggel”, le akarja-e kötni? Ezek a hívások azért vannak, hogy a minél több lekötött betét biztonságot adjon a banknak. Mivel nem törjük fel szívesen, ezért például egy az Amerikában most látható pánikhangulat esetén kevésbé valószínű, hogy követelnénk a pénzünket a banktól. A Silicon Valley Bank (SVB) bedőlése óta versenyben próbálják megnyugtatni a lakosságot a pénzügyi szakemberek, mivel a pánik pillanatok alatt át tud söpörni akár az egész világon – gondoljunk csak a wc-papír felhalmozókra a Covid ideje alatt.
A 2008-as válság óta mást sem hallunk, mint, hogy a bankfelügyeleti rendszer szabályai sosem látott szigorításokon mentek át, a pénzintézeteknél nem fordulhat elő olyan csődjelenség, mint akkoriban. Az SVB viszont most megmutatta, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök tekintetében korántsem olyan szigorú a szabályozás, mint elvárható lenne.
Az euróövezeti bankok kötelesek bizonyos összegű forrást tartalékként a nemzeti központi bankjuknál vezetett folyószámlájukon tartani. Ezeket a pénzeszközöket kötelező tartaléknak nevezik. A bankok kötelező tartalékolási kötelezettségét hat-hét hetes időszakra, úgynevezett tartalékolási időszakra határozzák meg. A tartandó pénzeszközök összegét az egyes tartalékolási időszakok kezdete előtti banki mérleg alapján számítják ki.
A tartalékolási időszak időtartama alatt a bankoknak biztosítaniuk kell, hogy a tartalékként tartott pénzeszközök átlagos szintje megfeleljen a kötelező tartalékképzési kötelezettségüknek. Nem kell mindig a teljes összeget a nemzeti központi banknál vezetett számláikon tartaniuk, ez lehetővé teszi a bankok számára, hogy a pénzpiacokon bekövetkező rövidtávú változásokra úgy reagáljanak, hogy a tartalékukból forrásokat vonnak ki vagy tesznek hozzá. Ez viszont hozzájárul a pénzpiaci kamatlábak stabilizálásához. Általános szabály, hogy egy adott bank az ügyfelei betétjének legalább 1 százalékát kell az adott jegybanknál tartani. Egyetlen százalékot. De például az ausztrál jegybank monetáris politikájának egyáltalán nem része a kötelező tartalék. Magyarországon kicsit jobb a helyzet, nálunk 2022 nyarán arról döntött az MNB, hogy a minimum kötelező tartalékrátát 5 százalékra emeli.
Az órák alatt összeomló SVB-ből egy nap alatt 42 milliárd dollárnyi betétet vontak ki az ügyfelek, a bentlévő 212 milliárd dollárból.
Néhány nappal később Svájcból is aggasztó hírek érkeztek, a szakemberek továbbra is azt állítják, ez nem rendszerszintű probléma. Egyelőre.
Fotó: Dan-Kitwood / Getty-Images
A svájci Credit Suisse ellen már az elmúlt években elkezdett megrendülni a bizalom, az SVB-vel történtek csak felgyorsították az eseményeket. Korábban minden látszólagos előzmény nélkül a bank vezérigazgatója kiállt és azt mondta, hogy nincs baj a tőkével, nem kell aggódni. És pontosan emiatt kezdett mindenki aggódni, hiszen, ha valamivel nincs gond, azt nem kell bizonygatni. A történtek után a betétállomány elkezdett kiáramlani az intézményből, bár azt akkor még tudták kezelni. Az SVB csődje után viszont egyből dolgozni kezdtek a befektetők, akik közt valószínűleg sokan emlékeztek a korábbi bizalomvesztésre, esetleg még az SVB-nél is pénzt buktak, így riadót fújtak, amibe már beleremegett Credit Suisse.
A bank részvényei az elmúlt héten értékük negyedét veszítették el. A pénzintézet kénytelen volt 54 milliárd dollárnyi központi banki finanszírozást igénybe venni, miközben megpróbál talpra állni a befektetők és az ügyfelek bizalmát aláásó botrányok sorozatából.
A bank a világ legnagyobb vagyonkezelői közé tartozik, és a 30 globálisan rendszerszinten fontos bank egyike – csődje az egész pénzügyi rendszerre kihatna. Úgy néz ki, a pénzintézet mentőövet kap, a hatóságoknak is érdeke, hogy a 167 éves, globálisan is jelentős bank bizalmi válsága megoldódjon.
Tehát, látható, hogy 2008 után szigorítottak a felügyeleten és a bankok által teljesítendő szabályokon, de az továbbra is elmondható, ha, a betétesek nagyobb arányban egyszerre szeretnének a saját pénzükhöz jutni, azt a bankok nem tudják biztosítani.
A bankpánik elkerülése ezért olyan fontos most az összes pénzügyi szakembernek. Ha mindenki egyszerre szeretné felvenni a pénzét, a teljes bankszektor összeomlana. Nincs olyan bank a világon, ami képes lenne az összes ügyfelének egyszerre biztosítani a rájuk bízott pénzt, sőt, talán az ügyfelek tizedének sem, de a BlackRock-hoz hasonló alapkezelők köszönik szépen, elégedettek a szabályokkal.
Kiemelt kép: Nikolas Liepins / Anadolu Agency via AFP
A véleményrovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a Magyar Jelen szerkesztőségének álláspontját.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
