Egy belga múzeum száműzi a kongóiakról készült szobrait és alkotásait, mivel az annakidején túlságosan reálisra sikerült ábrázolások mára „rasszistává” váltak, melyek „segítik az előítéletek terjedését” – derül ki a BBC cikkéből.
A szélsőliberálisok és Belgiumba telepedett négerek amiatt támadták a múzeumot, hogy az oda látogató diákok az „edukációs körútjaik” során a kongói „kultúrával” találkozva olyanokat látnak, mint néger harcosok lándzsákkal, mellettük majdnem teljesen meztelen fekete nőkkel.
A Tervurenben található Afrika Múzeum ezek miatt az ábrázolások miatt rengeteg összehangolt támadást kapott mind Belgiumból, mind nemzetközi szervezetek részéről. Belgiumban élő afrikai származású „szakértők” egy csoportja pedig egyenesen leszögezte:
itt az ideje újragondolni a „vitás szobrokat és ábrázolásokat”.
Azt ábrázolták, amit láttak
II. Leopold belga király, országa függetlenedése után nagyszabású felfedezőkörutat szervezett, melynek keretében, ha már ott voltak, a belgák kolonizálták Kongót. 267 kongóit pedig Belgiumba hurcoltak, ahol bemutatták az afrikaiakat az (akkor még) fehér ország lakóinak.
Később a Kongóban látott szokások, viselkedési formák és öltözékek alapján hozták létre az Afrika Múzeumot is, ahol szobrokkal, festményekkel és egyéb ábrázolásokkal mutatták be, hogyan élnek a kongóiak. Öt évvel ezelőttig ez ellen senkinek sem volt kifogása, ám akkor a múzeum hirtelen „problémássá” vált. Szélsőliberálisok és néger csoportok egyre hangosabban követelték, hogy az általuk „kifogásolhatónak” ítélt szobrokat és alkotásokat távolítsák el az intézményből, mert ezek „az Afrikával kapcsolatos negatív sztereotípiákat erősítik”.
Az idén visszavonult igazgató, Guido Gryseels természetesen eleget tett a követeléseknek, és minden „problémásként” felcímkézett alkotást egy félreeső szobába száműzött. A Belgiumban élő kongói „közösségnek” azonban ez kevés. Ők a szobrok végleges eltávolítását követelik. A legradikálisabb csoportok ennél is tovább mennek. Ők az egész múzeumot bezáratnák.
Az afrikaiakat primitívnek mutatják be, ami történelmileg nem helytálló
– állítják.
A szélsőliberális- és kongói szervezetek emellett felháborítónak tartják azt a felvetést is (mely a múzeumban is megjelenik), miszerint a belgák vitték el a civilizációt a kongóiaknak. Megtanították őket alapvető dolgokra, megismertették velük a kereszténységet, bevezették a közrendet, infrastruktúrát fejlesztettek, stb. Szerintük egyáltalán nem igaz, hogy a kongóiak az európaiak érkezése előtt ne lettek volna civilizáltak és ne lett volna kultúrájuk.
Szintén kifogásolják, hogy a korabeli alkotásokon a fehér embert felsőbbrendűnek, míg a négereket alacsonyabbrendűnek ábrázolják, ami „teljesen megalapozatlan”.
Mint kiderült, a változtatások élharcosai főleg néger vérvonallal büszkélkedő múzeumi munkatársak, mint például Marie-Reine Iyumva, aki nagyon büszke rá, hogy az „újgenerációs dolgozóként” épült be a hierachiába. Ma már ott tart, hogy lobbitevékenységével „segít érdemi változást hozni a múzeum ábrázolásaiba”.
A belgák emellett nagy hangsúlyt fektetnek a „megfelelő iskolai oktatásra is”. 2001-ben még a lakosság 95 százaléka vélte úgy, a kolonizáció egy jó dolog, napjainkra ez a szám 33 százalékra csökkent. A fehér bűntudatban felnevelt fiatal diákok egy-egy ilyen jól irányzott körutazás után pedig egyenesen „szörnyűnek” tartják az egészet, és ha „ők dönthetnének, biztosan nem tennék meg”. Az már más kérdés, hogy akkor az életszínvonaluk is kb. a negyedére esne vissza, de erről nyilván fogalmuk sincs. A náluk élő négerek, akik most kosztümökben, luxusautókban és az interneten ostorozzák a belgákat a kolonizáció miatt pedig minden bizonnyal a kongói kultúrát élveznék egy kis afrikai településen. Bizonyára jobb soruk lenne, mint a „rasszista és elnyomó” Belgiumban.
Kiemelt képünkön Marie-Reine Iyumva, forrás: dailymotion.com
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
