A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
Ady Endre 1877. november 22-én született református kisbirtokos családban Érmindszenten. A Romániába szakított települést később Adyfalvának nevezték. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona Károly tanította írásra, olvasásra, számolásra, bibliai történetekre és zsoltáros énekekre.
Szülei idővel gimnáziumba szánták, ez volt az oka, hogy tanulmányait 1886-tól a katolikus népiskolában folytatta. Az elemi befejeztével, 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került.
Ebben az iskolában voltak saját bevallása szerint a legszörnyűbb diákévei, amellett, hogy itt erősödött meg a fizikailag addig gyengécske gyerek. Itt írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak.
A zilahi református kollégium diákja volt 1892-től, ahol 1896-ban jelesre érettségizett: csak görögből és matematikából kapott jó osztályzatot. A liberális szellemű zilahi „ősi schóla” a szigorú szerzetesi iskolából kikerülve a szabadságot jelentette számára: itt szabad volt nyilvánosan is cigarettázni, és itt váltak rendszeressé a szombat esti kocsmázások is.
A debreceni jogakadémiára 1896 őszén iratkozott be. Az előadásokat hanyagul látogatta, sokkal jobban érdekelték a lapok (Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap). Előbb a Debreczeni Hírlap, majd 1899-től a ’48-as érzelmű, függetlenségi párti Debreczen című folyóirat munkatársa lett.
A soron következő félévre már be sem iratkozott, ezzel vége szakadt jogegyetemi tanulmányainak.
Ugyanebben az évben megjelent első verseskötete, Versek címmel, de nem volt sikere.
1900-ban Nagyváradra ment, a Szabadság, majd a Nagyváradi Napló című ellenzéki újság munkatársa lett, végleg az újságírói pályát választva (a költészet ekkor még másodlagos volt számára).
Nagyvárad ekkor a magyar kultúra és szellemi élet egyik központja volt. Ady itt találkozott két későbbi barátjával, Bíró Lajossal és Nagy Endrével. Korábban átélt modern szellemi élményei, nézetei a nagyváradi „légkörben” kezdtek letisztulni, rendszereződni, politikai hitvallását a polgári radikalizmusban találta meg.
A Nagyváradi Naplónál alakult ki újságírói stílusa, mely publicisztikájának jellemzője maradt a későbbiekben is. Már ekkor támadások érték szókimondó, ironikus cikkei nyomán, és később is sokszor került összeütközésbe a hatalommal írásai miatt (Egy kis séta című cikkéért beperelték, majd elzárásra ítélték). Nagyvárad azonban nemcsak a sikereket, hanem a szörnyű betegséget is jelentette a költő életében. Betegsége – szifilisz – ebben az időben még gyógyíthatatlan volt.
Nagyváradon ismerkedett meg első nagy szerelmével, Lédával (Diósy Ödönné Brüll Adél). A férjes asszony szerelme, kapcsolatai és pénze új távlatokat nyitott meg az ifjú publicista-költő előtt: Párizst, a nagyvilágot. Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között.
Első, egy évig tartó párizsi útja után az ellenzéki Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol ötszáz cikk és egy sor költemény jelent meg a tollából.
Rövid idővel a hazatérése után tartott választásokon a nem várt ellenzéki siker – amely 30 év után váltotta a kormányzó Szabadelvű Pártot – a lapot kormánytényezővé tette azzal, hogy annak főszerkesztője, Vészi József a miniszterelnök sajtófőnöke lett.
1906-ban a Fejérváry-kormány lemondott, és mivel Ady pozíciót töltött be a darabontkormány mellett sajtótudósítóként, méltatlan támadások érték, ami elől előbb Érmindszentre, majd júniusban Párizsba „menekült”.
Léda (Ady így nevezte őt el) lett a múzsája. Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A kapcsolat kilenc évig tartott: 1903-tól 1912-ig. Léda 1907-ben halott lánygyermeket hozott világra, vélhetőleg a költőtől.
Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott, Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával.
Lédával való szakításának első hírére valósággal ostrom alá vették azok a nők, akik minden híres emberbe bele szoktak habarodni. Az átlagos levélírók között azonban feltűnt egy 16 éves kislány, aki egészen más hangon közeledett a költőhöz. A levelek éveken át jöttek. A kezdetben rokoni hang egyre bensőségesebb, szerelmesebb lett.
Berta levelei mindig azzal a refrénszerű vissza-visszatérő türelmetlen sürgetéssel záródtak, hogy tegyen már végre egy rokoni látogatást, keresse fel unokahúgát Csucsán.
1915-ben megtartották az esküvőt. A két idegen ember közötti házasság nem lehetett boldog, egy ideig mégis csak védelmet jelentett e kései szerelem. Erről a megnyugvásról vallanak a Csinszka-versek, amelyekben a nyoma sem fedezhető fel a későbbi megromlott és kibírhatatlanná vált házaséletnek.
Ady Endre 1919 januárjában halt meg, mint a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. A nemzet halottjaként temették el a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában.
Haláláért nem csupán a kontinensen végigsöprő spanyolnátha és a szifilisz volt felelős, hanem a gyertyát mindkét végén égető, fizikailag megterhelő életmódja és depressziója is. Ha nem is közvetlenül, de ezek mindenképp jelentős szerepet játszottak Ady korai távozásában.
Alkoholizmusa szív- és májnagyobbodást idézett elő, a dohányzás tönkretette a tüdejét, például asztmarohamai voltak, a depresszió pedig nyilvánvalóan gyengítette élni akarását.
Góg és Magóg fia vagyok én… (1905)
Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?
Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.
De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégis csak száll új szárnyakon a dal,
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.
(Forrás: hirado.hu – Fotó: Székely Aladár- Videó: youtube.com)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
