Sokáig eltart még a kármentesítés Gárdonyban, a zártkerteknél, ahol a jelenlegi hivatalos adatok szerint 500 köbméter gázolaj szivárgott a talajba. Pillanatnyilag 22 üzemanyag eltávolítására szolgáló kútból naponta 500−600 liter üzemanyagot távolítanak el a talajból. Azért, hogy megállítsák a talajban a szennyezés terjedését egy izolációs betonfalat építenek a föld alá L alakban. A MOL korábban február 28-ára ígérte, hogy befejeződik a tényfeltárás a gárdonyi gázolajszennyezés ügyében. A vállalat által rögzített határidő óta napok teltek el, de továbbra sem tudhatók fontos részletek a szennyezést érintően.
A MOL az Indexnek adott egy interjút és honlapján egy összefoglaló anyag található, amely számos korábban is felmerült kérdésre, aggályra nem ad választ. Az viszont ennyiből is világos, hogy nagyon komoly problémáról van szó. A gázolaj 15–17 méter mélységben terül el. A jövőben nem kizárható a szennyeződés lassú terjedése északi, északnyugati és nyugati irányba – ebben az irányban található a Velencei-tó.
Mikor kezdődött, hogy lehet olajszennyezés a lokalizált területen kívül eső kutakban?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024 októberében derült ki, hogy megsérült a MOL föld alatti üzemanyag-szállító vezetéke a Százhalombatta és Pécs közötti szakaszon. A szivárgás pontos helyét Gárdonyban a zártkerteknél tárták fel. Egy kisgyermekes család kertjét teljesen feltúrták, itt vonultak fel, tárták fel a sérülést. Fél éve minden nap fúrnak, kitermelnek. De nemcsak ennek az egy családnak az életét keserítik meg, hanem a zártkertek többi lakójának életét is. A gázolaj szagát sokan már jóval korábban érezték, és a MOL munkatársaira is felfigyeltek már több mint fél évvel korábban. De pontosan mikor is kezdődött a szivárgás és mennyi kiömlött gázolajról lehet szó – tették fel a kérdést többen is.
Az olajipari cég először 10 köbmétert ismert el, végül közel 500 köbmétert, de sokak szerint ennél is nagyobb mennyiségről lehet szó.
Utóbbi azért merült fel, mert míg a MOL erre felkért, kármentesítést és tényfeltárást végző szakemberei ellenőrző kutak fúrásával és monitoringozással egy 50 méter sugarú kört határoltak le és azt állítják, ezen kívülre nem jutott el az olajszennyezés, addig a középponttól 150, sőt 300 méterre is érzékelték a lakók a szennyezést a fúrt kútjaik vizében – előfordult olyan, akinél ez szemmel is látható volt.
A MOL azonban kijelentette, hogy ami az 50 méteres sugarú körön kívül van, ahhoz nekik semmi közük. Cinikus módon még azt is felhozták, hogy a zártkerteknél több fúrt kútra engedély sincs és a kutak vize korábban sem volt iható.
Gárdonyi olajszennyezés: több százmillió forint lehet a MOL által okozott kár
A sajtót támadja a polgármester
Korábbi riportunkat a város polgármestere azzal támadta, hogy kárt okozunk a településnek és rémhíreket terjesztünk arról, hogy a Velencei-tó vizébe került a szennyezés és a negatív hírek miatt értéktelenednek majd el az ingatlanok, maradnak távol a turisták.
Csakhogy soha nem állítottuk azt, hogy már a tó vize is szennyeződött volna, ugyanakkor az tény, hogy a talajban az olaj továbbterjed, mégpedig a tó irányába.
Sikerült megszereznünk két novemberi lakossági fórum jegyzőkönyvét. Ebből kiderül, hogy a kezdetekben még komolyabb aggodalmat mutató polgármester maga is felvetette, hogy jelentős mennyiségű olaj van a talajban és nyugtalankodott a Velencei-tó miatt is.
„Két dolog lehetséges: vagy kicsi a baj, vagy nagy. Vagy meg tudják oldani, vagy lejut a Velencei-tóig. Természetesen nem akarják, hogy a szennyezés eljusson a Velencei-tóig, vagy eljusson olyan vízfolyásig, ami lemegy a tóba”
– fogalmazott Eötvös Pál.
A hivatal egy munkatársa azt is felvetette, hogy a laborvizsgálatokat kéthavonta meg kellene majd ismételni, hogy tisztán lássanak.
Nyilvánvaló, hogy a polgármester nagyon ódzkodott a médiától. Azzal riogatott, hogy ha nagy nyilvánosságot kap az ügy, akkor az negatív hatással lesz Gárdonyra.
„Nemcsak a tulajdonosok lesznek szegényebbek, hanem az önkormányzat is”
– mondta.
Az érintett lakókat, akik az ivóvíz és az állataik miatt aggódtak, azzal intették le, hogy több fúrt kút engedély nélküli és állatokat is többen engedély nélkül tartanak…
Befejeződött a tényfeltárás, megküldték a jelentést a hatóságoknak
A MOL összefoglaló tájékoztatója szerint eddig ismeretlen okból fellépett műszaki hiba okozta a vezeték repedését, körülbelül 10 centiméter hosszan.
Kitérnek rá, hogy folyamatosan kontrollálják a vezetékeket. Az érintett szakasz ütemezett vizsgálata utoljára 2023 decemberében történt úgynevezett MFL intelligens csőgörényvizsgálattal, amelynek a célja a vezeték belső és külső falán lévő korróziós folyamatok ellenőrzése.
„A vizsgálatok a vonatkozó szabványok szerint kerülnek kiértékelésre, mely alapján történik a vezetékek javítási/karbantartási műszaki tartalmának a meghatározása, majd végrehajtása. A vezeték kora alapvetően nem indokolja annak cseréjét”
– írják.
A repedés helyszínén a lehetőségekhez mérten kitermelték a szennyezett talajt, (mintegy 1600 tonnát).
Ragaszkodnak hozzá, hogy a korábban lokalizált 50 méteres sugarú körön kívül öt fúrt kútban azonosított szennyezéshez semmi közük. Rögzítik, hogy a szennyezés ugyan terjedhet, de azt izolációs falakkal meg fogják állítani:
„A vizsgálatok rámutattak arra, hogy a talajba jutott üzemanyag egy 15–17 méter mélyen feltárt agyagos képződményen (“fekü”) terül szét, és ennek az agyagos rétegnek a lejtése miatt a jövőben nem kizárható a szennyeződés lassú terjedése északi, észak-nyugati és nyugati irányba. Éppen ezért a szakértők javaslata alapján a terjedés megállításának legmegbízhatóbb módja egy L alakú izolációs (folyadékzáró) fal kiépítése. Az izolációs fal úgy készül, hogy 1300 mm átmérőjű, kb. 27 m mély furatokba cement, bentonit és talaj keverékéből álló önszilárduló zagyot juttatnak be a kívánt mélységbe. Az építés során mintegy 151 m hosszan, 166 db furat elkészítésével készül el az izolációs fal, amely a felszín alatt 27 m mélységtől 13 m magasságig szab gátat a szennyezettség terjedésének.”
A közlemény szerint február utolsó hetében benyújtották a felmérés eredményeit tartalmazó és a jövőbeni további intézkedéseket meghatározó tényfeltárási záródokumentációt az illetékes hatóságok részére. Ezt követően a hatóságokkal együttműködésben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően végzik majd a kármentesítést.
Közben azon ingatlantulajdonosokkal, akik a környezetszennyezés következtében, illetve a műszaki kárelhárítás vagy a kármentesítési tevékenység kialakításakor kárt szenvedtek el, már tárgyalnak a kártalanításról.
Rákkeltő anyagok a talajban
Számos kérdés továbbra is nyitva maradt, amelyekre nekünk sem a MOL, sem az önkormányzat nem válaszolt. Nem tudni például, hogy pontosan milyen értékeket mértek, milyen káros anyagok és milyen koncentrációban kerültek a talajba, és a történtek jelentenek-e a veszélyt az emberi egészségre, mindez hogyan hat az állatokra, illetve a növénykultúrára.
Az a már említett jegyzőkönyvekből tudható, hogy az állatok az érintett területen hosszú ideje nem isszák meg a vizet. Volt lakó, aki arra panaszkodott, hogy fái pusztultak ki.
Amikor a helyszínen forgattunk, sikerült mintát vennünk közvetlenül az epicenturmban fúrt talajból. Ezt a mintát mi is bevizsgáltattuk. Az eredmény szerint több egészségre káros anyag, mint: a naftalin, a pirén, vagy az antracén az elfogadható határérték többszöröse.
Csak néhány példa:
A naftalin határértéke például – amely súlyosan károsítja és rombolja a vörösvértesteket, rákkeltő – a talajban 0,03 mg/kg. Bevizsgáltatott mintánkban az aránya 24,32 mg/kg. Ez a megengedett mennyiség nyolcszázszorosa.
Az antracén nagyon mérgező a vízi szervezetekre, hatása hosszan tartó, szintén rákkeltő. A határérték 1 mg/kg, a leadott mintánkban az arány 4,6, tehát a határérték közel ötszöröse.
Az acenaftén szintén rákkeltő aromán szénhidrogén, a vízi szervezetekre, közegre rendkívül mérgező, hosszú távú károsodást okoz. A meghatározott határérték itt is 1 mg/kg talajban. A mintánkban mért mennyiség 2,12 mg/kg, azaz a megengedett mennyiség több mint kétszerese.
A fluorént humán lakossági tanulmányok összefüggésbe hozták a PAH expozíciót a rákkal és a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel. Elfogadott határértéke talajban 1 mg/kg. A mintánkban 2,65 mg/kg arányban volt jelen.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
