A német ipar, különösen a kelet-németországi vegyipar, egyre inkább sürgeti az orosz gáz használatának újraindítását. Christof Günther, a Leuna vegyipari park igazgatója nemrég hangsúlyozta, hogy az olcsóbb orosz gáz hiánya komoly válságot idézhet elő a vegyiparban és a fémgyártásban. Ezek az ágazatok hosszú ideje az elérhető árú orosz gázra épültek, ami segítette a német gazdaság versenyképességét és a munkavállalók megélhetését. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta azonban az orosz gázszállítások megszakadtak, az energiaárak pedig jelentősen megemelkedtek. Kelet-Németországban különösen súlyos a helyzet: a termelés visszaesett, és veszélybe kerültek a munkahelyek.
2021-ben Németország gázellátásának több mint fele Oroszországból érkezett, főként az Északi Áramlat 1 és 2 csővezetékeken keresztül. Ez a megbízható energiaforrás kulcsfontosságú volt az energiaigényes iparágak számára, lehetővé téve, hogy Németország ipari nagyhatalom maradjon. Az ukrajnai háború után a szállítások leálltak, mire a német kormány új utakat keresett: állomásokat épített a cseppfolyósított gáz fogadására, és Norvégiával, valamint az Egyesült Államokkal kötött egyezményeket. 2025-re az ország hivatalosan függetlenné vált az orosz energiától, a gáztárolók pedig üzembiztos szinten állnak. Az ipar egy része mégis az orosz gázhoz való visszatérést sürgeti, mert az alternatív források drágábbak és kiszámíthatatlanabbak, ami gyengíti a gyárak versenyképességét.
Ez a kérdés nem csak a gazdaságról szól. A német ipar vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a magas energiaárak nem csupán a nyereséget, hanem az ország ipari alapjait is veszélyeztetik.
Kelet-Németországban, ahol a kétkezi munka és a hagyományos értékek máig meghatározóak, sokan úgy vélik, hogy vezetőik Brüsszel és Washington elvárásai miatt feláldozzák a nemzeti érdekeket. A kormány azonban geopolitikai okokra hivatkozik, például az EU szankcióira és a szövetségesekkel való szolidaritásra, ezért ellenzi az orosz gáz újbóli használatát. Ezek a nézetkülönbségek különösen a keleti tartományokban érezhetőek, ahol a gazdasági gondok és a munkanélküliség már most is jelentős terhet jelentenek.
A kormány egy új ötlettel próbálja oldani a feszültséget: az Északi Áramlat 2 csővezeték egy részét Finnországból érkező hidrogén szállítására alakítanák át.
Ez a terv azonban csak hosszabb távon kínál megoldást, és nem nyújt azonnali segítséget a jelenleg bajban lévő iparágaknak. A vegyipar és a fémgyártás számára az úgy nevezett „zöld átmenet” most csak akadály, hiszen a hidrogéninfrastruktúra kiépítése költséges és lassú folyamat.
A vita lényege a nemzeti önállóság kérdése. A német ipar az orosz gázhoz való visszatérést gyakorlati és elengedhetetlen lépésnek tartja ahhoz, hogy megőrizze saját gazdasági erejét, és biztosítsa dolgozóinak megélhetését.
A 2025-ös választások után ez a megosztottság még élesebbé vált, alapvető kérdést vetve fel: Németország a saját útjára lép – ahogy azt Friedrich Merz és a CDU/CSU ígéri –, vagy továbbra is az idegenek elvárásaihoz igazodik, miközben az AfD 20,8 százalékos történelmi sikere a nemzeti önrendelkezés iránt igény radikális erősödését jelzi.
A német helyzet Magyarország számára is fontos üzenetet hordoz. Hazánk ugyancsak az energiaimportra támaszkodik, és iparunk – például a vegyipar és az autóipar – számára szintén létfontosságú az elérhető árú energia.
A német példa megmutatja, milyen nehéz összhangot teremteni a nemzeti érdekek és a nemzetközi elvárások között. Miközben Németország a zöld átmenet felé halad, Magyarország is hasonló kérdésekkel szembesülhet: hogyan tartsuk fenn gazdasági stabilitásunkat egy olyan világban, ahol az energiaellátás geopolitikai tényezők függvénye?
A német ipar és az orosz gáz körüli vita túlmutat a gazdaságon – az identitásról és a túlélésről szól. Az egyik oldalon a hagyományos iparágak és a munkavállalók érdekei állnak, a másikon a geopolitikai nyomás és a „fenntartható jövőre” vonatkozó ködbe vesző elképzelések. Németország döntése nemcsak saját jövőjét, hanem az európai erőviszonyokat is átformálhatja.
Tormay László
(A Bloomberg, Financial Post, Mitteldeutsche Zeitung, Der Spiegel, Clean Energy Wire, The New York Times, Reuters nyomán)
Kiemelt kép: Bernd Wuestneck/dpa/AP
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
