Mi a hagyatéki eljárás?
Az öröklés során az egyik legfontosabb hivatalos eljárás a hagyatéki eljárás. Ez szükséges ahhoz, hogy az örökös hivatalosan is megkapja az örökséget – kezdi az Érthető jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A hagyatéki eljárás célja, hogy „az örökhagyó halálával az örökséget érintő vagyoni viszonyokban bekövetkező változást – az örökség átszállását – egy erre szolgáló polgári nemperes eljárásban biztosítsa.”
Miért hívják hagyaték eljárásnak, miért nem öröklési eljárás a neve, amit mindenki azonnal értene?
Egyszerűen azért hagyatéki eljárás az elnevezése, mert jogilag hagyatéknak nevezzük mindazt, ami az örökhagyó vagyona. Az eljárás pedig arról szól, azt dönti el, hogy mi legyen az elhunyt vagyonának, vagyis a hagyatéknak sorsa.
A hagyatéki eljárást a közjegyzők folytatják le, ők hoznak hivatalos döntést arról, hogy végül ki mit örököl az elhunyt után.
A hagyatéki eljárásról részletesebben az „Örököltél? Erre figyelj, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés” című cikkben írtam korábban. (Ha esetleg még nem olvastad, vagy szeretnéd felfrissíteni a korábban már olvasott ismereteket, csak kattints a címre.)
Mi változik a hagyatéki eljárásban a koronavírus miatt?
A hagyatéki eljárások során sok esetben kerül sor hagyatéki tárgyalás tartására. Bár tárgyalásnak hívják, itt nem bíróságra kell menni. A hagyatéki tárgyalást „normál” körülmények között a közjegyző tartja a saját hivatalos irodájában.
Abban nyilván egyetérthetünk, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzetben már jó ideje nem beszélhetünk „normál” körülményekről.
A Kormány 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szól, melyben érintett a hagyatéki eljárás is.
Maga a kormányrendelet nem csak a hagyatéki eljárással kapcsolatos veszélyhelyzeti átmeneti szabályokról szól, sok egyéb hivatalos eljárás is szabályozásra került benne mintegy 20 oldalon keresztül. Ez tömény jogi szöveg, melyből az „átlag”, vagyis nem jogászi szakképzettséggel rendelkező polgároknak nem lehet könnyű kihámozni a számukra fontos információt. Ezért a rendelet linkjét csak igazán elszánt olvasóknak ajánlom. Nem véletlenül ragadtam tollat, akarom mondani billentyűzetet, hogy a hagyatéki eljárást érintő változást érthetően ismertté tegyem.
A hagyatéki eljárások menetében a hagyatéki tárgyalás egyes szabályai átmenetileg megváltoznak.
Miért lehet fontos a hagyatéki tárgyalás?
Nem minden esetben kell tárgyalás ahhoz, hogy a közjegyző határozni tudjon az örökléssel kapcsolatban. Vannak azonban olyan esetek, amikor a tárgyalás kötelező.
„Normál” körülmények között tárgyalást kell tartani például akkor, ha
- az örökhagyó után végintézkedés maradt,
- az örökséggel kapcsolatban megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik,
- a közjegyző a tárgyalás tartását vitás körülmény felmerülése miatt vagy egyéb okból indokoltnak tartja,
- a tárgyalás tartását valamelyik öröklésben érdekelt fél kéri.
Hogyan változik a hagyatéki tárgyalás a veszélyhelyzet idejére?
Több dolog is módosul.
I. A veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet hagyatéki tárgyalást kitűzni.
Vagyis nem lehet meghatározni a hagyatéki tárgyalás időpontját, és erről az érdekelteket értesíteni. A rendelet pontosan úgy fogalmaz, hogy „tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el.”
Tehát itt nem csak arról van szó, hogy nem lehet megtartani a hagyatéki tárgyalást, de kitűzni sem. Vagyis még a hagyatéki tárgyalás későbbi időpontját sem lehet hivatalosan meghatározni a veszélyhelyzet alatt.
II. A veszélyhelyzet alatt szélesebb körben van rá lehetőség, hogy hagyatéki tárgyalás nélkül is átadják a hagyatékot, vagyis döntés szülessen az öröklés kérdésében.
De a veszélyhelyzetben sem lehet tárgyalás nélkül döntést hozni például akkor, ha
- az örökhagyó után végintézkedés maradt,
- a törvényes örökös kérésére, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, a korábbi egyezségtől el kíván térni, vagy örökségét hagyatéki hitelezőre kívánja átruházni.
A veszélyhelyzet ideje alatt a hagyaték tárgyalás tartása nélkül akkor is átadható, ha a közjegyző a hagyatékátadó végzés tervezetét minden érdekeltnek megküldi, és a kézhezvételtől számított 15 napon belül mindenki kifejezetten nyilatkozik, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét elfogadja.
Végrendeletek a veszélyhelyzet alatt
A kormányrendelet előírja, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a veszélyhelyzet ideje alatt is köteles gondoskodni a közvégrendeletek megtételének, és a végrendeletek letétbe helyezésének biztosításáról.
A végrendeletekről ebben a cikkben olvashatsz többet: 7 szabály, hogy érvényes legyen a végrendelet.
