2016 óta megötszöröződött a Magyarországon dolgozó külföldiek száma. A külföldi munkavállalókra oly mértékben szüksége van a magyar gazdaságnak, hogy sok helyen még a határzár ellenére is engedik ingázni a vendégmunkásokat.
A legnagyobb ugrás 2018-ban történt: egy év alatt megháromszorozódott a vendégmunkások száma. Így nem csoda, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) erről az évről még mindig nem adta ki szokásos éves jelentését, a legutóbbi még mindig 2017-ből való. Az illetékes minisztérium azzal indokolta a csúszást, hogy „adatgyűjtés zajlik”. Az NFSZ oldalára azonban időközben szépen csendben feltöltötték a 2018-as, sőt a 2019-es adatokat is, de a külföldi munkavállalókról szóló jelentés még mindig várat magára.
Nem túlzás azt állítani, a kormány hosszú ideig titkolta az adatsort. A vendégmunkások számának robbanásszerű növekedése nem igazán illeszkedik az Orbán-kormány narratívájába, hogy a kormány a magyar embereket segíti munkához.
A kormány továbbra is a magyar emberek foglalkoztatását és képzését tekinti elsődleges feladatának. A hazai jogszabályok is elsődlegesen arra irányulnak, hogy a magyar gazdaság fejlődését és a magyar emberek jólétének növekedését segítsék elő. A hazai munkaerőpiacot kvóta védi, amit a hazai vállalkozások nem használnak ki
– mondta korábban Bodó Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár. Az NFSZ adatai azonban kicsit árnyalják az államtitkár szavait, ugyanis nagyjából minden második magyar munkába állóra jutott egy külföldi 2018-ban.
A kormány tágra nyitotta a munkaerőpiac kapuit
2017-ben a kormány könnyített a külföldi munkavállalók alkalmazásán: a környező nem EU-s országokból nincs már szükség tartózkodási engedélyre, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót. Hogy ennek az-e az oka, hogy így a bérek emelése nélkül is biztosítható a kivándorolt magyar munkaerő utánpótlása, azt mindenki döntse el maga. Ami biztos: ennek hatására tovább nőtt a külföldi munkaerő beáramlása, főleg Ukrajnából, kisebb mértékben pedig Szerbiából.
Mivel az NFSZ nem közölt nemzetiségek szerinti adatokat, ezért csak sejteni lehet, hogy a 2018-as megugrás ennek a kormányzati döntésnek a következménye. Ha azt nézzük, hogy:
– egyetlen év alatt 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatási bejelentések száma,
– a könnyítés csak Ukrajnára és Szerbiára vonatkozott, hiszen a többi szomszédos ország EU-tagállam,
– és nem vette észre senki, hogy 2017-ről 2018-ra 40 ezer munkavállaló érkezett volna uniós országokból,
akkor egyértelműnek tűnik, hogy
a kormány tízezrével engedte be a magyar munkaerőpiacra az ukrajnai és szerbiai munkavállalókat.
Mindeközben a harmadik országbeli gazdasági migránsok száma is megugrott, de közel sem annyira, mint az előbbi csoporté. Mivel 2017-ig kiadta éves jelentéseit a külföldi munkavállalókról az NFSZ, ezért addig ismerjük az adatokat nemzetiségek szerinti bontásban is. Ezek alapján
– 2016-ban 4464-en kaptak munkavállalási engedélyt nem EU-s és nem szomszédos országokból (közülük 3513-an voltak Európán kívüliek),
– egy évvel később 8484-en (közülük 7176-an érkeztek más kontinensről).
– A 2018-as és a 2019-es adatot csak összesítve látjuk, de ha maradt az előző években látható körülbelül 80 százalékos aránya a nem európaiaknak, akkor nagyjából összesen 10 ezren dolgozhattak mindkét évben Magyarországon.
Az ő számuk négy év alatt körülbelül megháromszorozódott, eközben a szomszédos országokból olyan nagy számban jöttek vendégmunkások, hogy a szomszédos és EU-s országokból érkezők száma több mint a hétszeresére nőtt. Azonban az ország különböző térségeiben ez nem egyformán érzékelhető.
Tízszereződés, hússzorozódás
A legtöbb külföldi munkavállaló Közép-Magyarországon találja meg számításait, számuk négy év alatt megötszöröződött. A legkevésbé népszerű célpont a Dél-Dunántúl, az összes külföldi munkavállaló mindössze 2,3 százaléka kapott munkát Baranyában, Somogyban vagy Tolnában 2019-ben, annak ellenére, hogy 2016-hoz képest 7,7-szer több külföldi dolgozott a régióban. Ezen időszakban a legnagyobb növekedés a Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyékből álló Közép-Dunántúlon volt, ahol négy év alatt 8,4-szer lett több vendégmunkás.
A legtöbb külföldi munkavállaló a három legmagasabb GDP-vel rendelkező régióban dolgozik, ugyanakkor a negyedik legtöbb a legszegényebbnek számító észak-alföldi régióban található. Ez a régió a kakukktojás – feltehetően az ukrán és a román határ közelsége miatt –, ugyanis az elmúlt négy évben többé-kevésbé végig az volt a jellemző, hogy annál több vendégmunkás dolgozott egy régióban, minél magasabb ott a GDP.
Megyénként nézve az adatokat, még szembetűnőbb a növekedés az elmúlt négy évben:
– Jász-Nagykun-Szolnokban 2016-ban 200 külföldi munkavállalót regisztráltak, 2019-ben 4690-et, ez 23,5-szeres emelkedés;
– Somogyban 65 vendégmunkásról 1208 főre ugrott ez a szám négy év alatt, ez 18,5-szeres növekedés;
– Pest megyében 14,8-szoros volt a növekedés;
– Hevesben és Hajdú-Biharban pedig 12-szeres.
Békés megyébe pedig még a vendégmunkás is kevesli a béreket: mindössze másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma a megyében. Mindenhol máshol legalább háromszor annyi a vendégmunkás, mint négy évvel korábban.
Az EU-n és a szomszédos országokon kívüli munkavállalók aránya a vendégmunkások között Baranyában a legmagasabb: 2019-ben 50 százalék. Győr-Moson-Sopron megyében ugyanez az arány mindössze 3 százalék. A teljes országra nézve pedig 17 százalék.
Vendégmunka-alapú társadalom
A KSH foglalkoztatottsági adatait más módszerrel gyűjtik, mint az NFSZ számait, így azt nem is lehet pontosan megmondani, hogy a magyar foglalkoztatási számok javulásában pontosan mekkora szerepük van a külföldi munkavállalóknak. A KSH felmérése a 2011-es népszámláláskor készített lakcímnyilvántartás alapján vett mintán alapszik, és ugyan elvileg vannak külföldi válaszadók is, de a számokat elnézve valószínűtlen, hogy reprezentatívan tartalmaznák a statisztikai hivatal mintái a vendégmunkásokat. Ha igen, akkor ez azt jelentené, hogy 2018-ban a foglalkoztatás növekedése mögött szinte teljes egészében csak a külföldiek munkavállalása állt, ami valószínűtlen.
Ezért úgy kezeltük az adatokat, hogy azt feltételeztük, a KSH csak a magyar állampolgárok foglalkoztatását mérte fel, vagyis a most következő számok szélsőségesen alulbecsülik a külföldiek arányát a magyar munkaerőpiacon. Ha az NFSZ és a KSH adatai között bármilyen átfedés van, az azt jelenti, hogy az itt leírtnál nagyobb a vendégmunkások aránya a munkaerőpiacon.
A grafikon azt mutatja, hogy az előző évhez képest hogyan változtak a fontosabb foglalkoztatási mutatók. Jól látszik, hogy nőtt a gazdaságilag aktívak és a foglalkoztattok száma is évről évre, ami gazdasági konjunktúrára utal. Mivel a magyar népesség fogy, ezért a növekedésben szerepe van a nyugdíjkorhatár felfelé tolódásának, a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásának, valamint annak is, hogy csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, így a fiatalabb korosztályok nagyobb arányban jelennek meg a munkaerőpiacon.
A munkanélküliek száma éveken át dinamikusan csökkent, azonban 2018-ban – egy évvel az ukrán és szerb munkások munkavállalásának megkönnyítése után – érdekes dolog történt:
25 ezerrel több külföldi munkavállaló jelent meg a munkaerőpiacon, mint amennyivel csökkent a munkanélküliek száma.
2019-re mérséklődött ez a különbség, de még mindig a külföldiek javára billen a mérleg: 9 ezerrel haladta meg a vendégmunkások száma az eltűnő munkanélküliekét. Mivel van fluktuáció a munkanélküliek között – valaki elveszti az állását, más kap egyet –, ezért azt a következtetést nem lehet ebből levonni, hogy több külföldi állt volna munkába, mint munkanélküli. Azt viszont ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt két évben több külföldi érkezett, mint amennyivel csökkent a munkanélküliek száma.
A képet árnyalhatja, ha valakit több helyen is foglalkoztathatnak, így nehéz pontos képet adni arról, a foglalkoztatás bővülésének mekkora részét adja a külföldi munkavállalók beáramlása. De annyit óvatosan meg lehet állapítani ezekből az adatokból, hogy 2018-ban akár a bővülés felét, 2019-ben pedig a harmadát is jelenthették a vendégmunkások – és ez a minimum. Ez megmutatja, milyen komoly munkaerőhiány alakult ki Magyarországon az utóbbi években, és hogy mekkora igény alakult ki a vendégmunkára, ami sok esetben nyomottabb béreket is jelent.
A koronavírus Magyarországon
A járvány Magyarországra érkezte után azt láthattuk szerte az országban, hogy a vendégmunkásoktól szabadultak meg a leggyorsabban a cégek. A magyarok közül is rengetegen veszítik el a munkájukat, Gulyás Gergely miniszter azt mondta, sok százezer munkanélkülivel számolnak, ami magas szám: tavaly 159 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. A regisztrált álláskeresők száma (egy másik mutató, amivel a munkanélküliséget szokás jellemezni) ennél jóval magasabb, 2019-ben 250 ezer volt a havi átlag, 2020 februárjában már 264 ezren, márciusban pedig 281 ezren állt a mutató, április közepén pedig akár 320-330 ezer is lehetett az állástalanok száma.
Mivel az NFSZ 2017 óta nem közöl részletes adatokat, ezért csak azt tudjuk, hogy korábban jellemzően a képzettséget nem igénylő vagy alacsony képzettséget igénylő állásokat töltötte be a vendégmunkások nagy többsége – nagyjából 80 százalékuk helyezkedett el ilyen pozíciókban. Az viszont jelenleg nem látszik, hogy mitől találnának ezekre az állásokra hirtelen magyar munkavállalókat a cégek, ha korábban sem sikerült nekik. Hacsak nem döntenek úgy sokan, hogy korábbi bérükhöz képest jelentősen kevesebbért is hajlandók elmenni dolgozni alacsonyabb presztízsű munkakörökbe, és nem csak addig, amíg haldoklik a szektoruk.
(24.hu nyomán)
