Meglehetősen furcsán működik az amerikai jogrend, hiszen, miután a legfelsőbb bíróság elutasította a magyarországi zsidó túlélők követeléseit, ügyük visszakerült a fellebbviteli bíróságokhoz, így megint nekik kell dönteni arról, indokoltnak tartják-e a MÁV-val és a magyar állammal szemben fennálló követeléseket.
Az Independent cikkéből kiderül, a több mint 90 éves, kitűnő egészségnek örvendő, mindenkit túlélők 2010-ben úgy határoztak, hogy kártérítést követelve beperlik a magyar államot és a MÁV-ot, amiért a második világháborúban kisajátították családjaik vagyontárgyait, őket és rokonaikat pedig elküldték kiirtani. Hazatérésük után sok évtizeddel pedig kitalálták, további kártérítésért perelnek. A 15 évig tartó jogi hercehurcának azonban nem a számukra kívánatos vége lett, hiszen a legfelsőbb bíróság elutasította követeléseiket. Pedig ők aztán tényleg megpróbáltak mindent.
Hiszen a periratban olyanok szerepeltek, mint hogy a kisajátítások során szerzett tárgyi vagyont a magyar állam az Egyesült Államokban használhatta fel egyéb pénzeszközökkel együtt. A felperesek meggyőződése, hogy
az elkobzott vagyontárgyaik más, a magyar államkasszába került pénzekkel együtt hozzájárulhattak ahhoz, hogy a magyar állam Amerikával üzletelhessen a 2000-es években.
Nem elírás. Komolyan azt állítják, hogy a ’44-ben lefoglalt vagyontárgyak segítették Magyarországot az ezredforduló során megkötött üzletekben. A legfelsőbb bírákat viszont nem sikerült meggyőzniük.
Ők rámutattak, az 1940-es és a 2000-es évek között rengeteg idő telt el, a két ország közti tranzakciók és üzletek számáról meg ne is beszéljünk (ezzel kapcsolatban érdemes forgatni dr. Borvendég Zsuzsanna könyveit – a szerk.), sőt, még két rendszerváltás is történt, így – mint fogalmaztak – „nem állítható biztosan, hogy az elkobzott vagyonokból származó bevételt költötték el évtizedekkel később Amerikában”.
A legfelsőbb bíróság a döntéssel együtt visszaküldte az ügyet a fellebbviteli bíróság elé.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
