Hamarosan megjelenik az európai és az amerikai keleti cseresznyelégy imágója (Rhagoletis cerasi valamint Rhagoletis cingulata). Ilyenkor érdemes a cseresznyefára sárga ragacslapokat kihelyezni, hogy követni tudjuk a cseresznyelégy felszaporodását és megfelelő módon tudjuk időzíteni a védekezést.
Szakemberek és gyakorlott hobbikertészek ismerik a növények és a rovarok életciklusát, tudják, hogy melyik időszakban milyen kártevőre kell számítani, de csapdázással további információkat gyűjthetnek a kártevők fejlettségi állapotáról és felszaporodásáról.
A csapdázásra alkalmazott egyik módszer a ragacsos sárga lap, amely egy színcsapda.
A sárga lap egyszerű elven működik: bizonyos rovarok – a cseresznyelégy, de a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) is – kedveli a sárga színt, rárepül, majd beleragad. A cseresznyefán, hogy nagyobb legyen a vonzóhatás, a sárga lap kiegészíthető táplálékot imitáló illatcsapdával is, de általában a sárga szín önmagában is elég kívánatos a cseresznyelégy imágójának.
A cseresznyelégy a cseresznyehéj alá szúrja a petéit. Ha beszúrta, már nem tudunk tenni ellene. Nyüves lesz a cseresznye. A köznyelvben csak „kukacos cseresznyeként” emlegetett gyümölcskárt úgy tudjuk megakadályozni, ha a kifejlett cseresznyelégy ellen védekezünk.
A cseresznyelégy báb alakban telel a fa alatti talajban. Amikor a talajhőmérséklet eléri a 11-12 °C-ot a bábból előjönnek az imágók és megkezdődik a cseresznyelégy rajzása. A kifejlett legyek elhúzódóan jönnek elő, akár április végétől június végéig. Az amerikai keleti cseresznyelégy megjelenése és megtelepedése hazánkban ezt a repülési időszakot tovább nyújtotta, akár júliusban is találhatunk repülő imágót. A frissen előjött cseresznyelégy előszeretettel napozik magasan, a fa déli oldalán. A sárga lapokat is ide kell kitenni.
A cseresznyelégy hatékony és pontos csapdázásához a ragacsos sárga lapot minél magasabbra, akár 3-5 méter magasra, a cseresznyefa déli oldalára kell kihelyezni.
A fa északi oldalára vagy a fa közepére lógatott csapdák félrevezető információkat mutathatnak, akár tízszeres is lehet az eltérés a pontatlanul és a jól elhelyezett csapdában fogott cseresznyelégy mennyisége között. Egy vizsgálat szerint a helyes tájolás mellett 2 m-en 6 imágót fogott a csapda, 4 m magasan már 21 darabot, míg 6 m magasan 214 egyed ragadt a csapdába, természetesen azonos időtartam alatt.
(Kucsera Éva fotó:agrotrend)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!