1828. december 10-én született báró Korányi Frigyes – belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja – a mellkasi betegségek szakértője, a tuberkulózis elleni küzdelem atyja, a tüdőbeteg-intézményrendszer kezdeményezője, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet névadója, a Magyar Balneológiai Egyesület megalapítója, utóbbit a hazai gyógyturizmus fejlesztésének céljával hozta létre. 1848-ban a márciusi ifjak egyik vezéregyénisége volt, előbb zászlóaljorvosként, végül honvédzászlóalj főorvosként gyógyított a világosi fegyverletételig.
1888-ban ugyanezen a napon született Petz Aladár, sebész, kórházigazgató főorvos Győrben, amely ma már, mint Megyei Oktató Kórház az ő nevét viseli. Világhírű sebészeti eszköz feltalálója, amely az addig használt gyomor-bélbevarró gépet fejlesztette tovább. A német orvosi szaknyelvben ezt a műtéti eljárást a nevéből képzett igével fejezik ki (durchpetzen).
1937-ben pedig ezen a napon ünnepelte hazánk az első magyar Nobel-díjast, Szent-Györgyi Albert professzort, akinek az elégetés élettani folyamatai körül tett felfedezésért, a fumársav katalizációjáért és a C-vitaminnal elért eredményeiért ítélték oda a legrangosabb fiziológiai és orvosi tudományos díjat. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világsajtó még nevet is adott ennek a Nobel-díjnak: a „Paprika-díj”.
elemi.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
