Felbecsülhetetlen az ökológiai károsítása annak az ipari kataszrófának, amely egy biogázállomáson történt a Garam középső szakaszánál Zólyombúcson, Szlovákiában.
Az üzemi balesetet vihar okozta, amely során fa dőlt egy fermentációs hulladékot tároló tartályra. A rongálást követően a heves esőzéssel mintegy 400 köbméter hulladék mosódott ki a tartályból a közeli patakba, ahonnan a vegyi anyag a Garamba távozott.
– A szennyezést a legsúlyosabb ökológiai katasztrófának lehet minősíteni, amelynek kiheverésére az ökoszisztémának több évre lesz szüksége. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a károsításának milyen hatása lesz a Duna élővilágára, mivel egy erősen savas biomassza jutott a folyóba és ez az anyag a környezetében minden élőlényt károsít, legyen az állat, vagy növény – fejtette ki véleményét dr. Csereklye Krisztina a Mi Hazánk Mozgalom környezetvédelmi szakpolitikusa.
Információink szerint az első napi halpusztulás 25 féle halfajt foglalt magába, amely 4100 darab egyedet érintett és súlyuk kitette az 1,9 tonnát. A tömeges halpusztulás a folyóban megtalálható összes fajt érintette, amelyből rengeteg a védett és veszélyeztetett, mint például a küllőfajok, kölönték, ingolák, csíkfélék, stb. Ezen kívül felbecsülhetetlen számú ivadék is elpusztult, ezeknek a mennyiségét szinte képtelenség felmérni az előfordulásuk és méretük miatt.
– Helyszíni szemle nélkül is több kérdés vetődik fel bennem. Megdöbbent, hogy miképpen okozhatta egy kidőlt fa a vegyi tartály sérülését. Ez rávilágít arra, hogy a terület nem felelt meg a munka- és környezetvédelmi szempontoknak, ugyanis nem lehet veszélyes anyagokat tároló tartályok közvetlen közelében olyan építmény, szerkezet, vagy növényzet, amely külső behatásra szivárgást, vagy bármiféle sérülést okozhat – állapította meg a Mi Hazánk szakembere.
– Mindemellett az is meglepő számomra, hogy az üzem pár száz méterre helyezkedik el a Garamtól és a szerencsétlenség azt jelzi, hogy a létesítmény nem felelt meg a környezetvédelmi követelményeknek
– folytatta.
– Megítélésem szerint a gondatlan tárolási technológia és a hibás vízvédelmi rendszer kialakítása nagymértékben hozzájárult a Duna vízgyűjtő területén történt katasztrófális szennyezés keletkezéséhez – zárta megállapítását dr. Csereklye Krisztina.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
